Kimozdulni a holtpontról (Új hírek a gyergyóremetei tagosítás tervéről)

Az Európa Tanács szakbizottsága által több kelet-európai állam számára amolyan kísérletként ("pilot project"-ként) ajánlott és helyeselt, sőt, anyagilag is támogatott úttörő tervezetet (2004–2005) Komlóssy József nemzetközileg ismert szakember kezdeményezésére, svájci minták alapján többek közt csíki topográfusok (Rákossy Botond és munkatársai) dolgozták ki. Tengelyében egy községi földalap létrehozása áll, mely felvásárlásaival és bérbeadás útján maga végezhetné a parcellák gazdaságilag célszerű átcsoportosítását. A gyergyóremetei határ ugyanis ugyanattól a rákfenétől szenved, mint az egész Székelyföld és mellesleg Románia, Len­gyelország stb. nem egy vidéke: a reprivatizáció, a téeszvilág bukása nyomán olyan fokú szétforgácsolódása jött létre a mezőgazdasági területeknek, mely azok kihasználását nagyban hátráltatja, illetve lehetetlenné teszi, s legfeljebb a nyomort és a korszerűtlen termelést konzerválhatja.
A következő lépést a terv megvalósításában Bukaresttől várja az ET, Komlóssy idén ez ügyben járt a román fővárosban, ahol döntési jogkörrel felruházott tényezőkkel volt alkalma végre találkozni. Közelebb kerültünk-e a megoldáshoz?
Nem újrakolhozosítás
– Nekem meggyőződésem, hogy a tagosítási koncepció egy olyan országban, ahol a lakosság 45 százaléka mezőgazdasági foglalkoztatott, s az állam tagja az EU-nak, ahol e mutató átlag 3,5–4 százalék körül mozog, ott sürgető eme tömeg sorsára nézve megoldást kidolgozni. Dacian Cioloş, az EU mezőgazdasági biztosa pár nappal azelőtt, hogy én a Strasbourgban akkreditált román nagykövetet megkerestem tagosításügyben, Nagyszebenben mondott egy beszédet, melyben arra buzdított: találjuk mi meg a családi gazdaságok felépítésének olyan módját, hogy ama emberek számára, akik élete ma kilátástalan, feltűnjék az alagút végén a fény. Idén februárban svájci tagosítási szakember kollégáimmal meghívást kaptunk Bukarestbe, melyre Laczkó Elemér gyergyóremetei polgármester kezdeményezésére került sor, és ott előadásokat tarthattunk a tervezetről. Akkor a koncepció kapcsán felemlítettem, amit Cioloş beszédéből a román gazdák számára fontosnak tartottam. Ott akkor egy hölgy feltette nekem a kérdést: nem egy újbóli kolhozosítást készítünk-e elő? Elvesszük a földet a gazdáktól? Mondtam, asszonyom, szó sincs róla, mindenki visszakapja az értéket, csak legfeljebb nem pontosan ugyanazon a helyen.
Okosan szeretni a szülőföldet
Komlóssy József így fejti ki a fentieket (a földalap különben felvásárolná és célszerűen átcsoportosítaná, összevonná a faluhatáron belül a földeket, és nem elkobozná azokat, szigorúan polgári szabályok közt mozogna, a faluközösség érdekét tartva szem előtt):
– Azt mondottam, ha valaki tényleg szereti a szülőföldjét, a faluját, akkor annak tudomásul kell vennie, áldozatot kell hozni azért, hogy az a környezet megmaradjon a következő nemzedékek számára is. Tehát az idős ember, aki ma ellene szegül annak, hogy kis nadrágszíjparcellája másik falusfele kezébe kerüljön egy nagyobb darab részeként, gondolja meg: ha rántottát akar enni, ahhoz a tojást előbb fel kell törni. S ha ma ezek az idős emberek nem hajlandóak áldozatot hozni, akkor megtörténhet, holnapután már nem lesznek fiatalok, akik hajlandók legyenek a mezőgazdaságban dolgozni.
– Eredményt hozott-e a bemutatkozás a bukaresti nyilvánosság előtt?
– Talán szabad minden nagyképűség nélkül elmondanom, hogy a román mezőgazdasági miniszter külön odajött hozzám, és gratulált, megköszönte, hogy én Romániába hoztam ezt a projektet. A dolog gyakorlati haszna az lenne, hogy a román parlamentben soron következik egy tagosítási törvény megszavazása, amelynek nyomán tervünket keresztül lehetne vinni. Ha ez meglesz, akkor a 2013-as EU-költségvetésbe Romániát e tervezettel mint elsőrendű fontosságú projekttel fogják belefoglalni. De ahhoz, természetszerűleg, a törvénynek meg kell születnie.
– Azt kész szöveggel éveken át szorgalmazta Garda Dezső volt képviselő és mások is, eddig nem nagy sikerrel.
– Én Kelemen Attila képviselővel beszéltem nemrég, és azt mondta, hogy újból beterjesztik.
Terv és parlament
A képviselő a jogszabálytervezet elfogadási esélyeit firtató kérdésünkre azt felelte: az idén harmadszor terjesztették a törvényhozás elé.
– Egyszer egészen a végszavazásig is eljutottunk, de sajnos a román pártok valamilyen székelyföldi autonómiacsírát láttak benne, és kétszer is elbukott a törvény. Most harmadszor próbálkozunk, jelenleg a szenátus előtt áll, döntő a képviselőházi szavazás lesz, és oda még nem érkezett el. Időt jósolni nem tudok, de személyes ígéretem van Valeriu Tabără miniszter úrtól, hogy most megpróbáljuk a szaktárca támogatásával átvinni. Pontos választ azért nem tudok adni, mert az hírlik, esetleg ott is személyi változás lesz. De háttérlobbival próbáltam meg előkészíteni a terepet. A 2013-as EU-s költségvetésbe talán bekerülhet. Én ugyan azt reméltem, hogy nálunk még az idén átmegy. A szenátusban is lobbiztam. Ott az a baj, hogy a kormányoldalnak egyfős a többsége, s mindig hiányzik valaki, nehéz megjósolni, mi történik ott, ezért az ellenzékkel is egyeztetni kell.