Talányos magánosítás

Pedig már a nyugdíjasok zömétől is jó ideje levonják az 5,5 százalékos adót. Nyolc­mil­lió­nál több állampolgár fizet biztosítást, ami egymilliárd euró többletbevételt jelent – dicsekedett annak idején Cseke Attila egykori szakminiszter. Ennek ellenére már most, aki beteg, fizet a laborvizsgálatokért, mifelénk a röntgenért, ha szívbillentyűt kénytelen cseréltetni, vagy ha olyan ortopédiai műtétre szorul, mely "alkatrészcserét" feltételez, úgyszintén.
Halljuk, az úgynevezett államreform elemeként, valamint a kormány és Nemzetközi Valutaalap közötti megállapodás értelmében hamarosan hivatalosan is megszűnik a teljes ingyenesség a romániai kórházakban. De pontosabbat csak decemberben közölnek velünk. Kiszivárgott: a magánnyugdíjpénztárakhoz hasonlóan az egészségbiztosítás egy részét is magánpénztárakhoz irányítanák, és azok fedeznék majd az alapcsomagon felüli kezeléseket. Hiszik ugyanis, hogy az állami monopólium megtörésével javulna a szolgáltatás. E tervek szerint legalább tíz magánbiztosítót kell életre hívni, mert egy-egy társaság csak kétmillió személyt tud kiszolgálni. Ide folyna be a lakosok által befizetett egészségügyi hozzájárulás egy része, vagy az egész, erről keveset tudni, s cserében a biztosító különböző egészségügyi szolgáltatásokat garantálna az ügyfeleinek. Ritli, az új miniszter a magánosítás elkötelezett hívének vallja magát, s azt mondogatja, hogy hamarosan fizetnünk kell a háziorvosi ellátásért, a kórházi kezelésekért, a gyógyászati eszközökért, a különböző terápiákért, a rehabilitációs programokért, alanyi jogon csak a különösen rászorulók, továbbá a gyermekek és az idősek kérhetnek és kaphatnak ellátást. És itt a nagy bökkenő. Románia lakossága szegény, a nyugdíjasok hatvan százaléka úgyszintén, és ráadásként itt él köztünk nagyon sok olyan ember, aki minden szociális rendszerből kipottyant, nincs jövedelme, nyugdíja, ha munkaképes, jó esetben napszámból tengeti életét, s mint tudjuk, ez esetben az egészségbiztosítást sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem fizeti. Velük vajon mi lesz?
Hogy jó dolog-e a magánosítás az egészségügyben, nehéz eldönteni, s azt is, hogy a magánbiztosítók miként állják majd a sarat, mert pénz nem lehet több, csak a betegek száma növekedhet.