Népszámlálási diverzió

Mint tegnap beszámoltunk róla, az MPP-nek a népszámláláson magyarságunk vállalására buzdító szórólapját ismeretlenek átírták, a képeslap első oldalán a Jelentem: magyar vagyok üzenet helyett a Jelentem: székely vagyok jelent meg, hátoldalára pedig az eredetitől teljesen eltérő szöveget nyomtattak. A félrevezetésnek nem szabad bedőlni – hívta fel a figyelmet Kulcsár-Terza József és Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke tegnapi közös sajtótájékoztatójukon.
A hamisított képeslap épp olyan, akár az eredeti, ugyanolyan jó minőségű, hátoldalán az MPP logója éppúgy szerepel, akár a valódin, tehát könnyen elhiheti, aki postaládájában ilyent talált, hogy az MPP meggondolta magát, s miután megkezdték a kampányt, hogy a ma kezdődő népszámláláson magyarnak valljuk magunkat, most mégis "székelykedni" akarnak. Az MPP továbbra is arra szólít fel minden magyar nemzetiségűt, a népszámlálási kérdőíven ne a székely, hanem a magyar etnikumot jelöltessék be.
A hamisított képeslap fő célja a magyarság megosztása, véli Kulcsár-Terza József, másodlagos célja pedig ellehetetleníteni, ütni egyet az MPP-n, és azért épp Sepsiszent­györgyön dobták be a diverziót, mert a polgáriak itt a legmozgalmasabbak, a nemzeti ügyeket olyan irányba próbálva terelni, hogy az a magyarságnak jó legyen. A hátoldali szö­veg megfogalmazásából Kulcsár arra gyanakszik, nem magyar írta. Az MPP nevének és logójának felhasználásáért ismeretlen tettesek ellen bűnügyi feljelentést tett tegnap.
Nem első alkalom, hogy a magyarság számára fontos döntések, események előtt diverziót keltenek valakik, jelen esetben azok kezdeményezhették a szórólap meghamisítását, akiknek az az érdekük, hogy Sepsiszentgyörgyön a magyarság számaránya csökkenjen – fogalmazta meg Antal Árpád. A 2002-es népszámláláskor a város lakosságának 75 százaléka vallotta magyar nemzetiségűnek magát, az akkori kérdőíven fel nem tüntetett nemzetiségekhez tartozónak csupán 14-en, ezek között lehettek, akik a székelyt íratták be, de számuk elenyésző. Máskor is voltak, most is vannak érdekek, hogy jelentősen csökkenjen Románia legnagyobb magyar többségű városában a magyarok aránya, a székely etnikum szerepeltetésével a kérdőíveken először az 1930-as népszámláláskor próbálkozott a román hatalom, akkor meghiúsult, majd 1971-ben jelent meg, és az RMDSZ-nek most sem sikerült megakadályoznia szerepeltetését, a román hatalom ehhez túlzottan ragaszkodik.
Az RMDSZ városi szervezetének elnöke egyúttal más visszaélési lehetőségekre is felhívta a figyelmet, így például a regionális identitás – a mócok, mokánok esetét említette – automatikusan románnak számít. A római katolikus vallásúaknak fontos, hogy ne csupán katolikust írassanak be, hiszen akkor könnyen a görög katolikusokhoz sorolhatják őket. A külföldön tartózkodó mintegy 4,3 millió román állampolgár regisztrálásában is akad egy furcsaság, a népesség e szeletében alulreprezentált a magyarság. Tudni kell, a külföldön tartózkodó családtagok nemzetiségét, vallását beírathatjuk, ha ezt a számlálóbiztos nem akarja megtenni, jelenteni kell bármelyik magyar szervezetnél, de akár a sepsiszentgyörgyi városházán is – mondta a polgármester. Végül a vegyes házasságban élőkhöz fordult azzal a felhívással, vallják magukat magyarnak, hiszen a nyelv, a kultúra érték és lehetőség.