Külföldi hírek

2011. október 22., szombat 06:00
Mirke
2733 hozzászólás

úgy látszik az arabok is tudják :üsd a fejét ,hogy ne sántuljon!

2011. október 22., szombat 11:40
dinibacsi
4945 hozzászólás

Itt is elszurtunk egy lehetöséget,amikor romániát beengedtük az unioba!Magyarországnak vétojoga lett volna,és nem élt vele,pedig feltételként kitüzhette volna a területi autonomiát,minden szinten!Nem tette,most már késö bánat!

2011. október 22., szombat 13:49
Elekes
133 hozzászólás

És jó magyar szokás szerint Szerbiát is "beszavazzák" az unióba, bármennyire is tiltakoznak jelen pillanatban a szerb visszaigénylési törvény diszkriminativ volta miatt. Mert a magyar már csak ilyen, minden gesztust megtesz az ellenségeinek, hogy aztán "hálából" további pofonokat inkasszálhasson tőlük! Sosem tanulunk a múlt hibáiból !
Egy ilyen tolvaj világban a "szomszédok" a magyar diplomácia baráti gesztusait a gyengeség szinonimáiként értelmezik, és köszönet helyett rendszerint seggberugással válaszolnak. Akkor hát nem lenne jobb az öklünkkel politizálni? Talán jobban tisztelnének!

2011. október 22., szombat 15:28
nonsens1
560 hozzászólás

Az autonómiának nem is lehet alternatívája.Az autonómia az autonómia amire nekünk nagy szükségünk van ebben a düledező országban,mi saját magunk szeretnénk dönteni arról,hogy mi a jó nekünk,vagy mi a rossz.Nekünk területi autonómia kell ! !,ne tudják azt mondani ezek a bevándorlók,hogy román kenyeret eszünk,vagy menjünk haza Magyarországba.Ők mondják nekünk,hogy menjünk haza,ők akiknek soha nem volt igazi hazájuk.Befejezem mielőtt a vér az agyamra megy.

2011. október 23., vasárnap 16:27
piroskakovacs
104 hozzászólás

Jol van, de akkor hol van a torténelmi magyar siker ????
""Autonómia vagy önrendelkezési jog? Történelmi magyar siker!
A kiinduló pont az volt, hogy a tisztázatlanság folytán számos olyan szakadár tendencia figyelhető meg Európában - legyen szó akár Ciprusról, akár Grúziáról, vagy éppen Koszovóról -, ami "veszélyt jelenthet a békére és biztonságra nézve". A nemzetközi jogi tisztázás célja eszerint az lenne, hogy jogszerű kereteket biztosítsanak az etnikai, nemzeti kisebbségi törekvéseknek, és ezzel megelőzzék a szeparatista irányzatok kezelhetetlenné válását.
Történelmi magyar siker! Az Európa Tanács támogatja az autonómiát
Dr. Gaudi-Nagy Tamás és Kalmár Ferenc András képviselőnek sikerült elérnie, hogy az Európa Tanács a nemzeti kisebbségek autonómiáját támogató határozatot hozzon.
Az autonómiára utaló módosító javaslathoz sikerült többségi támogatást szerezniük magyar országgyűlési képviselőknek az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének őszi ülésszakán a nemzeti szuverenitás és az államiság kérdéséről szóló határozathozatal kapcsán.
A keddi strasbourgi ülésnapon szerepelt a napirenden az a határozati javaslat és egy német liberális képviselő, Marina Schuster által készített jelentés, amely arról szólt, hogy miként lehetne tisztázni a nemzetközi jog jelenleg meglehetősen ellentmondásos kérdését, a nemzeti szuverenitás és az államiság elvének egymáshoz való viszonyát. A kiinduló pont az volt, hogy a tisztázatlanság folytán számos olyan szakadár tendencia figyelhető meg Európában - legyen szó akár Ciprusról, akár Grúziáról, vagy éppen Koszovóról -, ami "veszélyt jelenthet a békére és biztonságra nézve". A nemzetközi jogi tisztázás célja eszerint az lenne, hogy jogszerű kereteket biztosítsanak az etnikai, nemzeti kisebbségi törekvéseknek, és ezzel megelőzzék a szeparatista irányzatok kezelhetetlenné válását.
Az eredeti határozati javaslat azt szorgalmazta, hogy az ilyen jellegű problémák kezelésére az Európa Tanács korábbi, kisebbségvédelmi keretegyezményében foglalt - kisebbségvédelmi jogi szempontból általános megítélés szerint meglehetősen erőtlen - előírások alapján törekedjenek. Kalmár Ferenc András, valamint Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő azonban kellő számú támogatást szerzett ahhoz a módosító indítványhoz, amely a keretegyezmény előírásaira való utaláson túlmegy, és a különböző autonómiaformákat támogató, a területi autonómia gondolatát sem elvető, 2003-ból származó, 1334-es számú Európa tanácsi határozatra hivatkozik. Az elfogadott határozat itt található, amelynek 7. és 8.1 pontjaiban találhatók az elfogadott magyar kezdeményezésű módosító javaslatok. Mindez azt jelenti, hogy az Európa Tanács tagállamai számára (köztük Románia, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna) kötelező feladat lesz a jövőben az autonómia garantálása az önrendelkezési jog biztosítása érdekében. Ez pedig rendkívül erős támogatást adhat a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvéseinek.
Erről, a magyar önrendelkezési törekvések szempontjából kulcsfontosságú határozatról és jelentésről itt és itt találhatóak további részletek.

A gyógyír neve: autonómia

A szóban forgó 2003-as határozat egyébként - amelynek címe "Az autonóm régiók pozitív tapasztalata, mint konfliktusmegoldást sugalmazó ihletforrás Európában" - annak idején Andreas Gross svájci szocialista képviselő kezdeményezésére született meg, és a határozatra való visszautalás javaslatát most Gross is támogatta. A svájci képviselő mellett a módosítást támogatta két fideszes és kerszténydemokrata képviselő mellett a délvidéki Kovács Elvira és az erdélyi Frunda György is. Kedden reggel az Európa Tanács emberi jogi és jogi bizottságában Gaudi-Nagy Tamásnak sikerült elérnie, hogy a német liberális rapportőr támogatta saját jelentéstervezetének magyar módosító javaslatokkal történő kiegészítését. Az Európa Tanács közgyűlési gyakorlata szerint ebben az esetben a módosító javaslatok sikere szinte biztosan garantált.

A vitában egyébként Kalmár Ferenc András felhívta a figyelmet arra, hogy Európa keleti felében sokkal több megoldatlan probléma jelentkezik, mint nyugaton. Rendezési mintamódszerként megemlítette a dél-tiroli modellt, az orvosolandó gondok között pedig felhívta a figyelmet a határon túli magyarság nehézségeire. A magyar kereszténydemokrata képviselő a legfőbb jogalkotói feladatot abban jelölte meg, hogy az önrendelkezési jog és a nemzeti szuverenitás összeegyeztetése során "a gyűlölködést elsimítsák, a feszültséget oldják, a türelmetlenséget türelemmé változtassák".

Szintén felszólalt a vitában Szabó Vilmos szocialista országgyűlési képviselő, aki a határon túli magyarok helyzetét illetően felhívta a figyelmet az anyanyelv használatának biztosításával összefüggő gondokra, az önigazgatási formák, az autonómia létesítésének akadályozására, illetve a kárpótlások megoldatlanságára. Megjegyezte, hogy "a kollektív bűnösség elve sem tűnt még el", és ezzel összefüggésben kitért a Szerbiában éppen most elfogadott kárpótlási törvényre, amely - mint fogalmazott - "kifejezetten diszkriminatív", a kollektív bűnösség elvét alkalmazza a magyar kisebbséggel szemben.

(MTI nyomán gaudi.jobbik.hu, Szent Korona Rádió ….)



Forrás: http://nja.hu/hirek/friss-hirek/tortenelmi-magyar-siker-autonomia.jog

MVSZ Sajtószolgálat: Az önrendelkezés az autonómia helyébe lép.

Két magyar képviselő – dr. Gaudi-Nagy Tamás és Kalmár Ferenc András – sikeres ténykedése eredményeként az Európai Tanács fontos határozatot fogadott el, amely hivatkozási alap lehet a kisebbségben élő magyar nemzeti közösségek jövőbeni harcában: az önrendelkezés az autonómia helyébe lép. A Magyarok Világszövetsége gratulál az eredményhez.

A strasbourgi székhelyű Európai Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése 2011. október 4-én elfogadta az 1832 (2011) sz. határozatát, amelynek címe: Tisztázandó: a nemzeti szuverenitás és az államiság fogalma a jelen nemzetközi jogban, és amely az ET Jogi és Emberi Jogi Bizottságának előterjesztése alapján született, Marina Schuster német képviselő jelentése nyomán. A további vizsgálódást és fogalmi tisztázást kérő határozat meghozatalát az indokolta, hogy egyrészt az Európai Unió bővítése, és még inkább a lisszaboni szerződés életbe léptetése után a nemzeti szuverenitás fogalma gyökeresen átértékelődött (értsd: korlátozódott). Másrészt katonai beavatkozások következtében egy sor olyan állam „született”, amelyeknek nemzetközi elismertsége vitatott. A határozat tételesen említi a Törökország katonai beavatkozását Cipruson (1974, ciprusi török állam), a NATO légicsapásait a volt Jugoszlávia ellen (1999, független Koszovó), valamint az orosz katonai hadműveletet Grúziában (2008, Grúziából kiváló oszét állam).
Az 1832 (2011) sz. határozat egyszerre tesz hitet az önrendelkezési jog mellett, és emeli fel szavát a szecesszió, az egyoldalú elszakadás valamint az erőszak ellen.
A közgyűlési vitát megelőző bizottsági tárgyaláson a magyar képviselők meggyőzték a jelentéstevő Marina Schustert, hogy fogadja be tervezetébe az ET nyolc évvel korában elfogadott 1334 (2003) sz. határozatára való hivatkozással a népek önrendelkezési jogának említését.
A Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós másnap gratulált Dr. Gaudi-Nagy Tamásnak, az MVSZ Elnöksége volt tagjának e jelentős sikerhez, és ezúton tolmácsolja jókívánságait Kalmár Ferenc Andrásnak.
A Magyarok Világszövetsége fontosnak tarja hangsúlyozni, hogy a két nappal ezelőtt elfogadott ET határozat mindvégig az önrendelkezési jog fogalmát használja, mind a népek, mind a nemzeti vagy etnikai kisebbségek esetében („right of national or ethnic minorities or even, in some cases, national majorities to self-determination”). Ezzel szemben az autonómia fogalma csak egy összefüggésben, mint az Európában itt-ott fellelhető, már létező „autonóm tartományok”-at („autonomous regions”) említi. Ez a tényállás, megerősíti a Magyarok Világszövetségének elvi megállapítását, amely szerint az autonómia a múlt fogalma, a jövő az önrendelkezésé: azok a törekvések lehetnek sikeresek, amelyek zászlajukra nem az autonómia, hanem az önrendelkezés fogalmát tűzik.
Koszovó függetlenné válása óta hirdetjük – mondta sajtószolgálatunk megkeresésére Patrubány Miklós elnök:
A Magyarok Világszövetsége ajánlja valamennyi kisebbségben élő magyar nemzeti közösségnek, és elsősorban a székely népnek, hogy autonómiatörekvéseik valóra váltása érdekében a jövőben cseréljék le kommunikációjukban az autonómia fogalmát az önrendelkezés fogalmára. A napnál világosabban üzeni ugyanezt az ET minapi határozata.
Az ET mostani határozata által elindított folyamat szakmai segítéseként a sajtószolgálatunk az eljövendőkben újból közzé teszi az MVSZ Elnöksége által 2003-ban elfogadott határozatot, amely becikkelyezett kollektív jogokkal egészítette ki az akkor készülő európai alkotmány tervezetét, amely a franciaországi és hollandiai népszavazáson történt elutasítása következtében sohasem emelkedett jogerőre.
Sajtószolgálatunk alább közzé teszi az ET 1832 (2011) sz. határozatának teljes angol nyelvű szövegét, sárgával megjelölve a fent kifejtett részeket.
MVSZ Sajtószolgálat
7302/111006