Együttélni a cigányokkal

Nekünk, kutatóknak, értelmiségieknek feladatunk megismerni, kutatni a cigányok sajátos kultúráját, értékrendjét, és támogatnunk kell ennek a népcsoportnak az érdekképviseletét, felemelését – hangsúlyozta Pozsony Ferenc néprajzkutató, kolozsvári egyetemi tanár, a MTA külső tagja szerda este a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban A sár mesterei. Téglavető cigányok című kiállítás megnyitóján.
Az interaktív tárlat zárómomentuma volt a székelyföldi cigányok történelméről, hagyományairól, életmódjáról szóló délutáni tudományos konferenciának, amelyen a cigányság múltját és jelenét kutató, értelmező szakemberek tartottak előadást. Mióta társadalmi baj a cigánykérdés? Mi a forrása a cigány–magyar konfliktusoknak, a köztük lévő feszültségnek? Létezik-e egységes megoldási javaslatcsomag ezek feloldására? Az előadók többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ, illetve mutattak be olyan példákat, amelyek sok esetben maguk adják meg a feleletet.
Oláh Sándor (Csíksze­reda) szerint az utóbbi fél évszázadban, a kulturális más­ság mellett a javakhoz való viszony, az erőforrásokhoz való hozzáférés különbözősége határozza meg leghangsúlyosabban a cigány–magyar viszonyt; ezt a nézetet osztja Pozsony Ferenc (Kolozsvár) is, aki szerint a nagypolitikai játszmák is a feszültségek forrásai. Albert Ernő (Sepsiszent­györgy) a cigányság nemzeti büszkeségének erősödéséről, demográfiai kérdésekről értekezett, és a tegnap kezdődött népszámlálásra való tekintettel korábbi népesség-összeírások példáját hozta fel. 2002-ben kilencszázöten vallották magukat cigánynak Sepsiszent­györ­gyön, holott számuk akkor megközelítette az ötezret, má­ra pedig a hatezret súrolja.
Fosztó László (Kolozsvár) a roma közösségek vallási megújulásáról tartott előadást, kiemelve, hogy más vidékekhez hasonlóan Há­rom­széken is sok a pünkösdista, általában egyre nagyobb teret hódítanak a neoprotestáns egyházak. Vörös T. Balázs (Sepsi­szentgyörgy) az őrkői cigányok gazdálkodási formáit mutatta be, hangsúlyozva a ló, a lótartás és -kereskedés szerepét az életükben. Márkus András atya, az őrkői cigányok lelki gondozója hozzászólásában leszögezte, a cigányokkal együtt kell élni, ezért is fontos, hogy megtanuljuk, megismerjük, kik ők.
Kinda István (Sepsiszent­györgy) a háromszéki cigányok élettereit, lakáskultúráját ismertette, és a téglavető cigányok életét bemutató kiállítás rendezőjeként a tárlatvezetést is vállalta, kiemelve, a helyszínen élőben is bemutatott téglavetés (felvételünk), a valós bútorokkal berendezett cigányszoba, a falnyi fotók és kísérőszövegeik azt a célt szolgálják, hogy a látogatót a cigányokkal kapcsolatos előítéletek újragondolására késztessék.