Újabb megszorítások?

A megbeszélés egyik fő következtetéseként megállapodtak abban, hogy a jövő évi költségvetést nem lehet háromszázalékos deficittel megtervezni. Románia ugyanis korábban vállalta nemzetközi hitelezőivel szemben, hogy a GDP három százalékára csökkenti államháztartási hiányát, azonban Băsescu szerint még az a deficit is túl nagy, és növelheti az ország eladósodásának mértékét. Indoklása szerint Románia most drágábban jut hitelhez a pénzpiacokon, a hitelek kamatai most magasabbak, mint 2010-ben, amikor a kormánynak jelentős mértékben csökkentenie kellett a kiadásokat, és az ország gazdasága összességében sokkal rosszabb volt, mint a jelenlegi. Ez a helyzet főként azért alakult ki, mert az Európai Unió vezetői még mindig késlekednek gyors megol­dást találni Görögország problémáira, amelynek nehéz gazdasági helyzete az egész régiót leértékeli a nemzetközi pénzpiacokon. Ezért arra intette a kormányt, hogy óvatosan és felelősséggel tervezze meg a jövő évi büdzsét.
Az államfő szerint a kiadásokat kell csökkentenie a kabinetnek, és nem az állami beruházásokból kell levágnia. Az uniós alapok lehívására, az európai pénzek elköltésére is oda kell figyelnie a hatalomnak – figyelmeztetett.
Azt is hangsúlyozta: olyan megoldásokat kell találni az államháztartási hiány csökkentésére, amelyek a lehető legkevésbé érintik a lakosságot. "Semmiképpen nem merül fel a nyugdíjak és a bérek csökkentése" – szögezte le. Kitérő választ adott azonban arra a kérdésre, hogy a nyugdíjakat lehet-e növelni 2012-ben. "Meglátjuk, milyen esélyek vannak a nyugdíjak emelésére. Amit határozottan állíthatok, hogy nem csökkennek, és nem vetünk ki újabb adókat azokra" – magyarázta.
A gazdasági elemzők visszafogottan reagáltak az államfő bejelentéseire. Üdvözölték, hogy figyelmeztetett az államadósság növekedésének veszélyeire, de hiányolták, hogy Băsescu nem fogalmazott meg konkrét javaslatokat a deficit csökkentésére, nem érintette az adócsalás elleni küzdelmet, a közpénzek pazarlásának kérdését, ugyanakkor némely szakértők úgy vélik: a költségvetési hiány csökkentése egyúttal a gazdasági növekedés mértékét is csökkenti, és ez akár újabb recesszióhoz is vezethet.