Ásatás a Szent Mihály-hegyi templomnál

– Az 1332-es pápai tizedjegyzékben Lem­hényben már említenek egy plébánost, tehát templomnak kellett lennie – mondta az ásatások vezetője. Kiderült, hogy igenis, állt itt régebb is templom, mégpedig a mostaninál nagyobb, nyugati irányban legalább 80 cm-rel hosszabb. Klasszi­kus korai települési stílusban épült, keletelt templomról van szó. Több alkalommal újjáépítették az idők folyamán úgy, hogy szinte mindig visszabontották az alapokig. Háromszor különböző boltozattal látták el. Találtunk egy viszonylag korai gótikus kőboltozatot, előkerült egy XVI. századi téglaboltozatnak a maradványa, és jelenleg látható a késő barokk boltozat, amelynek kora a XVIII. század közepére-végére tehető. Nem hinném, hogy a XIV. század eleje előtt lett volna e helyen templom. Jövőben a templombelső feltárásával folytatjuk a munkát. Az eddigiekhez a lemhényi és a kézdialmási plébánia nyújtott segítséget.
A kutatás két hétig tartott. A helyszínen találtuk az almási gondnokot, Cserei Lázárt és Dima Péter kántort, akárcsak Barbócz Barna lemhényi gondnokot és embereit. "A két egyháztól többre is számíthattunk volna, s az egyháztanácsosoktól lelkesebb hozzáállásra – mérlegelt Cserei Lázár. – A magam részéről örvendek, hogy részt vehettem a régész úr mellett ebben a munkálatban, mert gyerekkorom óta érdekeltek a templomnak a rejtélyei." A feltárásnál, javításnál dolgozó almásiak közül megemlítette Kelemen Antal egyházi alkalmazott, Kelemen Sándor egyháztanácsos, Kádár András volt gondnok, ifj. Molnár Sándor nevét. A lemhényi gondnok is több segítségre számított, lelki melléállást várt falusfeleitől, a község vezetőségétől, és sorolta a lemhényi munkások nevét: Kovács József, György Ferenc, Veress György, Sós Csaba, Imreh Gábor, Zsigmond Zoltán, Német László. "Olyankor is dolgoztunk, amikor porozott és fújt a Nemere, jól fogott ekkor egy kis lélekmelegítő itóka – mondták a gondnokok –, segítettek ebben a kereskedelmiek és a helyi egyéni adományozók."