Magyar tükör

* Mesterházy Attila, az épp bomlóban lévő Magyar Szocialista Párt elnöke szerint a költségvetés nem tartható, az elszegényedés, a leszakadás költségvetése. Élesen támadta a költségvetést a Jobbik és a Lehet Más a Politika is, más és más érvekkel a közgazdászok is. Egy dologban megegyeznek az ellenzéki bírálatok, nevezetesen abban, hogy az egykulcsos adórendszer láthatóan nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem indult be a gazdasági növekedés. Ráadásul – hangsúlyozta például a Duna Tévében Bod Péter Ákos közgazdász, a Nemzeti Bank volt elnöke, akit nemigen lehet baloldali szimpátiákkal vádolni – a konjunktúra is romlott, hiába csökkenő pályán az államadósság, hiába tartják óriási erőfeszítésekkel a háromszázalékos hiányt az európai gazdaságban, a szinte megoldhatatlan görög válság miatt érzékelhető egy határozott, tagadhatatlan ütemcsökkenés is, s ez a magyar gazdaság helyzetére is hatással lehet, beragadni látszik az infláció, és nem csökken a munkanélküliség. Az eurózónában láthatóan új rend van kialakulóban, ami nagyobb fegyelmet követel... * Az átalakuló munkatörvénykönyv körül sem szünetel a vita, mi több, az elmúlt időben egyre élesedett, színre léptek a tiltakozó szakszervezetek – hangsúlyozva, hogy az új munkatörvénykönyv bizonyos paragrafusai növelik a munkavállalók kiszolgáltatottságát –, és a rendszerváltozás után húsz évvel a civil szféra képviselői is megmozdultak. Miután a szocialista pártból kiváló Gyurcsány-frakció Demokratikus Koalíció néven alakult új párttá, arról is lehet hallani, hogy a Szolidaritás szakszervezet – amely az elmúlt időben több nagy tüntetést is szervezett – szintén párttá alakul, s pártalakulást terveznek bizonyos civil mozgalmak is, elsősorban abban reménykedve, hogy a jelenlegi helyzetben a felmérések egybehangzó tanúsága szerint nagy a bizonytalanok, a pártot nem választók tábora. Az is igaz viszont, hogy a tüntetéseken már bizonyító Egymillióan a sajtószabadságért és Egymillióan a demokráciáért csoport támogatottságában az egymillió jelző egyelőre csak szép álom, a K négy pedig még nem tömegmozgalom. * Feltehetjük a kérdést: a jelenlegi magyar pártstruktúrában van-e, lehet-e esélye új pártoknak? Persze, a választásokig még van idő, kérdés: elegendő-e az új pártok tömegbázisának, szervezeti kereteinek kialakításához? Egyelőre mindez csak a csalódottságot mutatja, ha csökkent is a Fidesz tavaly még elsöprőnek látszó támogatottsága, azért még korántsem annyira, hogy ne a jelenlegi kormánypárt számítson az 2014-es választások fő esélyesének.