Magyarország első olimpiai bajnoka, Hajós Alfréd (Barangolás a sporttörténet rengetegében)

Tizennyolc éves korában mint a Magyar Úszó Egyesület tagja beválogatták az első újkori olimpiára készülő magyar csapatba. Az olimpiai főpróbának is beillő, nem hivatalos Európa-bajnokságon (1895) megnyerte a 100 méteres gyorsúszást. Görögországban aztán a 11 fokos tengervízben megrendezett versenyen előbb a 100 méteres (1:22,2), majd az 1200 méteres gyorsúszószámot (18:22), s így az ő nevéhez fűződik a magyar sport első és második olimpiai aranyérme. Az olimpia után a budapesti Műegyetemen építészmérnöki oklevelet szerzett, előbb Alpár Ignác, majd Lechner Ödön irodájában dolgozott, 1907-ben aztán önálló irodát nyitott. Mint építész, előbb szecessziós, majd eklektikus, és végül modern stílusban alkotott. Hogy csak néhány építészeti alkotását említsük: a debreceni Aranybika Szálló, a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium, a Megyeri úti UTE Stadion, a Nemzeti Sport­uszoda, a Millenáris Sportpálya, a miskolci, pápai, szegedi, kaposvári sporttelepek... Közben megnősült, felesége Blackner Vilma. Na de térjünk vissza sportpályafutásához. Túl az úszáson, atletizált, tornászott és kiemelkedő szinten focizott a Budapesti Torna Club csapatában, s együttesével két magyar bajnoki címet szerzett (1901 és 1902). Kétszer játszott a magyar válogatottban, majd mint szövetségi kapitány kétszer ült a válogatott kispadján, amikor 4–4-et játszottak Csehország együttesével, és 3–1-re legyőzték Ausztriát. Visszavonulása után játékvezető is volt 1897 és 1904 között. Tagja volt a Magyar Olimpiai Bizottságnak. 1924-ben újra olimpiai versenyző. Párizsban ugyanis az olimpia szellemi versenyén egy Laud Dezsővel közösen készített stadiontervvel jelentkezett, és ezüstérmet szerzett (miután az első díjat nem adták ki). A sokoldalú sportember, remek építészmérnök 1955. november 12-én hunyt el Budapesten.
* 1965. november 7–13. között rendezték meg az NSZK-ban a III. női kispályás kézilabda-világbajnokságot, mely nagy-nagy örömünkre magyar győzelemmel zárult: 1. Magyarország – Babos Ágnes, Balogh Márta, Csenkiné Varga Zsuzsa, Giba Márta, Guricsné Pásztor Erzsébet, Hajekné Végh Ágnes, Hanus Ágnes, Jányáné Bognár Erzsé­bet, Jóna Magda, Lengyel Erzsébet, Romhányiné Tóth Mária, Rothermel Anna, Schmidtné Holob Mária –, 2. Jugoszlávia, soraiban Barth Emmával.
* 1967. november 8-án ért véget Törökországban a VII. röplabda Európa-bajnokság. A dobogósok és a magyarok eredményei: férfiak: 1. Szovjetunió, 2. Csehszlovákia, 3. Lengyelország... 6. Magyarország (Buzek, Czakó, Flórián, Jánosi, Lantos, Molnár, Nagy, Polányi, Policsányi, Sárosi, Tatár, Tüske), nők: 1. Szovjetunió, 2. Lengyelország, 3. Csehszlovákia (Bende Júliával és Sas Karlával)... 5. Magyarország (Baranyainé, Blaumanné, Bokros, Csorbáné, Dencsiné, Fekete, Gerhardtné, Junine, Nagyné, Ősz-Szabóné, Papp K., Papp M.).
* 1979. november 12-én befejeződött a gyerek korosztályú birkózók országos bajnoksága. Tegyük hozzá mindjárt az elején: nagyszerű szentgyörgyi eredménnyel. Íme: aranyérmesek: ifj. Elekes Endre (gy. I. – 36 kg), Dobos András (gy. I. – 44 kg), Hatos Péter (gy. I. – 57 kg), ezüstérmesek: Szurkos Attila (gy. II. – 34 kg), Kiss Gábor (gy. II. – 42 kg), Vízi Sándor (gy. I. – 30 kg), Kiss Gyula (gy. I. – 62 kg), Pethe István (gy. I. – 72 kg), bronzérmesek: Szakács András (gy. II. – 48 kg), Demeter Levente (gy. I. – 36 kg), csapatban: gyerek II.: ...4. Sepsi ISK, gyerek I.: 1. Sepsi ISK. Edzők: id. Elekes Endre és Széll Sán­dor. * 2002. november 11-én alakult meg újra a Kézdivásárhelyi SE atlétikai szakosztálya. Azóta várjuk, hogy eredményeivel emlékeztessen Kézdivásárhely egykori atlétikájára.