Röviden

Reményét fejezte ki, hogy a magyarországi tiltó törvény ezentúl is hatályban lesz, az eljáró hatóságok pedig továbbra is büntetik a jelkép viselését. "Strasbourgban néhány idióta, fogalma sem lévén arról, hogy az országban mi zajlott 50 éven keresztül (...), úgy gondolja, hogy a szabadságjoghoz tartozik, hogy valaki a vörös csillaggal demonstráljon" – tette hozzá Kövér László. Varju László, a DK pártigazgatója tegnapi közleményében azt írta: Kövér László "újabb primitív, bárdolatlan megjegyzése" miatt végképp alkalmatlanná vált az Országgyűlés nemzetközi képviseletére. Bocsánatkérést vár egyébként a Jobbik Kövér László házelnöktől, aki ugyanabban a televíziós műsorban azt mondta, hogy sem a Jobbikot, sem az LMP-t nem tartja komolyabbnak, mint a Kétfarkú Kutya Pártot. Korábban az LMP frakcióvezetője, Schiffer András is bocsánatkérésre szólította fel Kövér Lászlót a műsorban elhangzottakért.
Az MSZP ellenzi
Az MSZP elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben az ország polgárainak megszorításokat kell elszenvedniük, addig például a Miniszterelnökség idei 2,038 milliárdos keretét jövőre 3,185 milliárdra emelik "az Orbán Viktor által meghirdetett olcsóbb állam jegyében" – írta Tukacs István szocialista politikus közleményében. Szerinte az is sokatmondó, hogy míg az idei költségvetésben egy fillér sem szerepelt konzultációkra, jövőre 700 milliót akarnak erre fordítani. Tukacs István külön érdekességnek tartja, hogy például az Alkotmánybíróság 315 millió forinttal kap többet jövőre, és felteszi a kérdést, hogy vajon arról van-e szó, hogy "befogják a szájukat egy kis költségkeret-emeléssel". Szerinte a közmédiánál is azért számolhatnak 6 milliárddal nagyobb költségvetési kerettel a kirúgások után, hogy a "miniszterelnök ízlésének megfelelően" kommunikáljanak. Az MSZP visszautasítja ezt a felháborító, jellemtelen, hazafiatlan szemléletet, és követeli, hogy az Orbán-kormány haladéktalanul vonja vissza szedett-vedett költségvetését, vegye napirendre a szakma és az MSZP által kidolgozott alternatív költségvetést – írja Tukacs István.
Szigorú költségvetés Franciaországban
Saját szavai szerint az 1945 utáni egyik legszigorúbb költségvetést jelentette be Francois Fillon francia miniszterelnök azzal a céllal, hogy a gazdasági lassulás ellenére Franciaország tartani tudja a deficitcsökkentésre tett ígéreteit, s hogy az alacsonyabb kamatozású hitelfelvétel érdekében megtarthassa tripla A minősítését. A 2012-re már augusztusban előirányzott 12 milliárd eurós megtakarításon felül a kormányfő a jövő évre további 7 milliárd eurós megtakarítást jelentett be, 2013-ra pedig 11,3 milliárd eurós intézkedéscsomagot jelzett előre a kormányülést követő sajtótájékoztatóján. A kormány felgyorsítja a nyugdíjreformot: a nyugdíjkorhatár 60 évről 62-re történő fokozatos megemelésének így 2018 helyett 2017-ben be kell fejeződnie. Az egészségügyi kiadások visszafogásából és az adókedvezmények egy részének megszüntetéséből 2,6 milliárd eurós megtakarítást remél a kormányzat. Az 5,5 százalékos csökkentett áfát 7 százalékra emelik, kivételt jelentenek ez alól a legfontosabbnak tekintett, így például az élelmiszer-ipari termékek.
Végrehajtja vállalását Görögország
Görögország gyakorlatba fogja ültetni a pénzügyi konszolidációra vonatkozó vállalásait – erősítette meg Evan­gélosz Venizelosz görög pénzügyminiszter Brüsszelben. Az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek találkozójára érkezve úgy fogalmazott, erre bizonyíték a nemzeti egységkormány most bejelentett létrehozása is. Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse az Európai Parlamentben felszólalva hangoztatta: bízik a görög ígéretek teljesítésében.