Brassói Magyar Napok, 71 éve ismét

Felvonták a húsz évet sem "élt" szobrot ábrázoló zászlót (ez november 14-ig ott marad), meghallgatták a történetét, a Cenk és Brassó rövid bemutatását, egy Reményik-verset, egy ’56-os megemlékezést, áhítatot tartottak, és elénekelték a Himnuszt.
Hétfőn Edith Piaf-emlékestre került sor az egykori kereskedők házában (ma Cerbul Carpatin vendéglő), az első fogástól az utolsóig magyar ételekkel, és diákbulit is szerveztek, tegnap focibajnokság és gyermektáncház volt, ma szintén foci és dzsessz-blues est várja a közönséget, de lesz színházi előadás, néptánc, humorest, látványkonyha és borkóstoló, ökumenikus istentisztelet és szórványkonferencia, végül Rúzsa Magdi-koncert is.
A nyolcnapos, 29 eseményt magában foglaló rendezvénysorozatot szervező EMNT megyei elnöke, Toró Tamás elmondta: 71 éve nem volt Brassóban hasonló horderejű rendezvény, és ezalatt a magyarság számaránya 33 százalékról 8-ra csökkent – de még mindig számottevő, kisvárosnyi (Kézdivásárhely és Gyergyószentmiklós méretű) közösségről van szó, amely azon­ban erős asszimilációs nyomás alatt él. A cél tehát a nemzeti öntudat erősítése, a közösségi élményekkel való felöltődés, saját kultúrával való ismerkedés vagy abban való elmélyülés. A rendezvény politikamentes (csak a szórványkonferencia kivétel), és népszerűségét jelzi, hogy több civil szervezet, mintegy ötven önkéntes kapcsolódott be, a jegyek majdnem minden estére elfogytak. Ennek ellenére nagy szeretettel várják a háromszékieket, hiszen a közelség mellett sok más szállal is kötődnek hozzájuk a brassói magyarok (átjárnak színházba, városnapokra) – a hét végi bevásárlásra oly nagy számban leruccanók pedig találnak kedvükre valót az Áprily Lajos Főgim­názium udvarán berendezett gasztronómiai kiállításon, és Rúzsa Magdi sem akármilyen szombat estét ígér.
A támogatók között is vannak székelyföldi, de brassói magyar vállalkozók is: összesen 17 civil szervezetet, mintegy 30 céget és 32 médiapartnert sikerült mozgósítani; aki egyáltalán nem kívánt részt venni semmiben, az a három-három megyei és városi tanácstaggal, parlamenti képviselővel is rendelkező RMDSZ, pedig Toró Tamás szerint a legutóbbi választásokról a brassói magyarok közel 60 százaléka maradt távol. A helyi hatóságok amúgy nem is segítették, nem is gáncsolták a kezdeményezést, ámbár a kedvezményes terembérekhez hozzájárultak. Toró elmondta: a székházzal alig pár hónapja rendelkező EMNT kezdetnek egy tényfeltáró óriástárlatot szervezett a magyar múltról tanúskodó épületekről, helyszínekről, most a szándékaik szerint legalább tizenegyezer embert megmozgató Magyar Napokkal a jelent próbálják felmérni, és a jövőre vonatkozó stratégiákat kívánják kidolgozni, közben pedig ötezer honosítási kérésben segítettek.
A magyarság megmaradási esélyeit latolgatva Toró kiemelte a hely szellemét is: habár sem a magyarság, sem a szászság nem éri el az előírásos húszszázalékos arányt, a város minden bejáratánál háromnyelvű felirat köszönti az érkezőt, az üzleti életben pedig értéknek számít a többnyelvűség, bizonyos munkakörökben keresettek a ma­gyarul is tudó alkalmazottak. Magyaroknak szóló programok eddig is voltak, de elszórtan, kisebb csoportokat érdeklő rendezvények formájában, ez azonban nem elég, hiszen állandó találkozási hely, magyar ház sincs, még rádióadás sem szól a helybeli magyarokhoz, csak egy hetilap és a helyi tévében szombat délelőtt sugárzott kétórás műsor tájékoztatja őket saját ügyeikről. Ilyen kifelé is értéket felmutató közösségi hetet utoljára 1940-ben tartottak, és a lelkes fogadtatás jelzi, hogy ideje volt kiásni ezt az örökséget a feledésből. Még van, amire építkezni lehet.