Aranyveszély Romániában

Le kell állítani a verespataki arany kibányászását célzó jelenlegi tervet, és olyannal kell helyettesíteni, amely megőrzi a Verespatakon felhalmozódott szellemi és anyagi örökséget, és a fenntartható gazdasági fejlődés szellemében ötvözi a bányászattal a turizmust, a mezőgazdaságot és az erdőgazdálkodást – többek között ez áll a múlt hét végén Kolozsváron tartott nemzetközi tudományos konferencia zárónyilatkozatában. A Verespatak a világtörténelemben című konferenciát a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudomány­egyetem, a Román Akadémia és az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete, az ICOMOS romániai fiók­egysége szervezte.
A Roşia Montană Gold Corporation kanadai–román vállalat által benyújtott bányaterv sem kulturális, sem gazdasági, sem pedig környezetvédelmi szempontból nem megfelelő, és ellentmond az Európai Unió által megfogalmazott területfejlesztési elvek többségének is – hangzott a résztvevők egyöntetű állásfoglalása. A zárónyilatkozat szerint a Verespatakon fellelhető arany-, ezüst-, réz- és volfrámtartalékokat a román állam kedvezőtlen feltételekkel bocsátotta a külföldi befektető rendelkezésére. Ezek mennyisége feltételezhetően jóval nagyobb, mint az a befektető becsléseiben szerepel. A dokumentum szerint a Verespatakon kibányászható színesfémek a román állam stratégiai tartalékai, ezért ezeket a nemzetközi válság körülményei miatt is az állam érdekeinek megfelelően kell értékesíteni.
A jelenlegi bányaterv környezeti koc­kázatai sokrétűek és hosszú távúak, a következ­mények pedig kizárólag a román államot terhelik. A tervezett ülepítő késleltetett ökológiai bomba, ezért szükséges a bányaterv újraértékelése olyan módon, hogy az immár a szociális és a kockázatok elleni biztosítási költségeket is tartalmazza. A konferencia résztvevői kinyilvánították: szükségesnek tartják az arra irányuló további erőfeszítéseket, hogy a római kori arany­bányákat őrző település kerüljön fel az UNESCO világörökségi listájára.
Sokkal közelebbi veszélyt jelent azonban a European Goldfields vállalat tulajdonában lévő Deva Gold cég színesfémbányája, amelynek megnyitását az Erdélyi-szigethegység déli peremén lévő Felsőcsertésen tervezik. A faluban 2006-ban zárták be az aranybányákat, amelyek környékén a kanadai tulajdonú bányavállalat új arany- és ezüstlelőhelyet fedezett fel. Össze­sen mintegy hárommillió tonna ércet akarnak feldolgozni, amelyből tizenegy év alatt hozzávetőleg 55 tonna aranyat és 300 tonna ezüstöt nyernének ki. A tervezett ciántechnológiás beruházás már az idén megkaphatja a környezetvédelmi engedélyt.