Röviden

A 2004 óta kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) a voksok 28,6 százalékával 110 képviselőt küldhet az alsóházba. A szocialisták szóvivője, José Blanco már korábban elismerte pártja vereségét. A Franco-diktatúra korszakának vége óta az ibériai országban a konzervatív párt ezzel a legjobb, a baloldal pedig a legrosszabb választási eredményt könyvelhette el. A megválasztott miniszterelnök, Mariano Rajoy örömittas híveinek tömege előtt kijelentette, elszántan küzdeni fog a súlyos gazdasági válság ellen, de csodákat nem ígért. Szavai szerint az ország válságos állapotba került, a gazdasági váláságon kívül égető probléma az Európai Unión belüli legmagasabb, 22 százalékos munkanélküliség. * Lemondott tisztségéről Poul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialista Párt elnöke. A volt dán miniszterelnök a szocialisták súlyos vereségét hozó spanyolországi parlamenti választások másnapján jelentette be döntését Brüsszelben. A 68 éves Rasmussen – aki 1993 és 2001 között volt Dánia kormányfője – 2004 óta állt az európai szocialista és szociáldemokrata pártokat tömörítő ernyőszervezet élén. Utódját a hét végén választják meg.
Görögország teljesíti kötelezettségeit
Megerősítette Lukasz Papademosz görög miniszterelnök tegnap Brüsszelben, hogy kormánya teljesíteni fogja azokat a kötelezettségeket, amelyeket a második nemzetközi támogatási programmal kapcsolatban vállalt. José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel tartott sajtótájékoztatóján a kormányfő azt is hangoztatta, hogy Athénnak további reformokat kell végrehajtania, amelyek szükségesek ahhoz is, hogy országa az euróövezet tagja maradjon. Szerinte csak így állítható helyre a bizalom, így teremthető meg a remélt konszolidáció. Úgy fogalmazott, hogy Görögország számára az euróövezetben maradás az egyetlen megoldás.
1956-os lengyel segítség emléktáblája
Sólyom László volt köztársasági elnök tegnap a délnyugat-lengyelországi Wroclawban leleplezte azt az emléktáblát, amely az 1956-os magyar forradalom alatt és után nyújtott segítséget örökíti meg. "Felemelő tudni, hogy – jóllehet annak idején nem voltak különösebb kapcsolatok Wroclaw és Magyarország között – a wroclawi munkások és egyetemisták kitűzték a magyar zászlót, folyamatosan követték a magyarországi eseményeket, és nyilvánosan reagáltak azokra, gyűléseken tiltakoztak az ellen, hogy a szovjet hadsereg vérbe fojtja a magyar szabadságharcot" – mondta ünnepi beszédében Sólyom László. Wroclaw lakói – a lengyel társadalom egészéhez hasonlóan – 1956 őszén vért adtak és pénzt gyűjtöttek a magyar forradalmárok számára, önkéntesek felajánlották, hogy készek Magyarországra utazni, hogy emberéleteket mentsenek, és sebesülteket ápoljanak. A korabeli wroclawi sajtó részletesen beszámolt a magyarországi eseményekről, az alsó-sziléziai székvárosban több helyütt magyar zászlókat függesztettek ki, amelyeket gyakran gyászszalaggal kötöttek át. A szovjet invázió után a városban a magyar forradalom leverését elítélő röplapokat terjesztettek, sokan magyar nemzeti kokárdát tűztek a mellükre, s a Grunwald téren álló egyetemi kollégium falán – ahol a gránitból és üvegből készült emléktáblát elhelyezték – transzparenst feszítettek ki a következő szöveggel: Le a magyarországi fegyveres intervencióval! Sok kommunista párttag tiltakozása jeléül visszaadta párttagkönyvét.
Bővül a Natura 2000
Magyarország is jelentős szerepet vállalt abban, hogy Európa természetvédelmi területeinek hálózata, a Natura 2000 mintegy 19 000 négyzetkilométerrel bővült a közelmúltban – közölte az Európai Bizottság tegnap. Magyaror­szág mellett ebben az Egyesült Királyság, Franciaország, Belgium, Görögország, Ciprus, Litvánia és Olaszország játszotta a legnagyobb szerepet. A természetvédelmi területek hálózatát az Európai Unió a legértékesebb, veszélyeztetett állat- és növényfajok megóvására hozta létre. A Natura 2000 "kulcsszerepet tölt be a természetvédelmi örökség megőr­zésére vonatkozó stratégiánkban" – hangsúlyozta Janez Potocnik európai környezetvédelmi biztos.