Kárpát-medencei házi feladat

Több okból is érthető módon. Az egyik, a sürgős kezelésért kiáltó szlovák viszonyulás, amely újfent bebizonyította, hogy sosem lehet eléggé komolyan venni. A másik, a jóval lényegibb, hogy milyen eredménye, hoza­déka lehet több százezer Kárpát-medencei magyar állam­polgársággal való felruházásának.
Hogy aprópénzre váltva ki mit nyer, illetve veszít a magyar állampolgárság felvételével, arra egyelőre csak spekulálni lehet. A teljes jogú – azaz választójoggal is rendelkező –, vagy csak szimbolikus jellegű, az össze­tartozásnak közjogi minőséget adó státus részletes meg­határozása továbbra is élénk véleménycsatákat szít. A mi­felénk csak borzadállyal emlegetett végrehajtási utasítás egyelőre várat magára. Ami ténykérdés: a magyar mi­niszterelnök megfogalmazásával élve, ezzel a történelmi lépéssel felszámolták a magyar nemzet Kárpát-medencén belüli közjogi diszkriminációját.
Hirtelen támadt fontos szempont azonban, hogy milyen jogi és elfogadottsági környezetbe kell majd beágyazni a néhány százezer, más ország határai közé szorult magyar ember új közjogi státusát. Amíg sziklaszilárdan állt az uniós szerkezet, nem sok esélyt adtak egy ilyen, egyik pillanatról a másikra megvalósuló nemzetegyesítésnek. Ám az európai felépítmény igencsak rogyadozik, s egyre többen vannak, akik már nemcsak gazdasági válságról beszélnek, hanem az európai országok identitása újrafogalmazásának kezdetéről. Mert mindenki új Európát akar, még akkor is, ha más és másképpen képzeli ezt az új entitást.
Ezzel együtt a magyar állampolgárság felértékelésének esélye csak részben nevezhető konjunkturálisnak. Hosszabb távon akár demográfiai problémákat is orvosolhat, de már ez év végére közjogilag kétszázezerrel több magyar állam­polgár lesz. És ez egy nemzet tagjai közötti kapcsolat új minőségét jelenti. Különleges energiákat szabadíthat fel, ami nemcsak Magyarország és az elcsatolt területek gazdasági talpra állását gyorsíthatja fel, de az önren­del­kezés-kaliberű célkitűzések elérését is. A megnövekedett erő hatványozott lobbierőt is szül, és nagyságrendekkel több támogatót azokhoz az ideálokhoz, amelyek az évtized kiemelt fontosságú céljai.
Ennek tudata nélkül azonban egyetlen közösség sem lehet sikeres. Csak ez ad ösztönzést az alkotó cselekvéshez, a gyermekvállaláshoz, a munka becsületének visszaállí­tásához. És ez a teljes Kárpát-medencei magyarság házi feladata.