Nincs fehér folt a Harcsán

Bizonyára a komollói Már Botond fiatal kartográfusunk lesz az, aki igyekszik berajzolni vidékünk legfiatalabb útját a térség mappájára, aki eltünteti ezt a fehér foltot a Baróti-hegység gerincéről! Merthogy van még olyan tája-hágója megyénknek, ahol nehéz a korszerűbb közlekedés: Sepsibükszád és Uzonkafürdő, Esztelnek és az Úz völgye, Papolc és Kommandó, Nagyborosnyó és a Bodzák között.

Út a Harcsán keresztül
Közhelynek számíthat, annyiszor tudósítottunk arról, hogy épül-készül a személygépkocsival is járható út, előbb az Olt-völgyi Málnásról, majd Málnásfürdőről Zalánpa­takra. Próbálkozott ezzel Mikóújfalu tragikus módon elhunyt polgármestere, Balog Gábor is. Időközben megjelent a 247-es törvény, amely a többségi birtokosok tulajdonába utalta az erdőipari utakat, s a szóban forgó útszakasz mellett kardoskodott az oltszemi erdőközbirtokosság meg a Hatodi magánerdészet, ami meghiúsította a málnási Malom­patak völgyéből leágazó egykori erdőipari út felújításának tervét. Az út az Iván-patak völgyéből ereszkedett volna alá Zalánpatakra. Minap Dacia Logannal álltunk meg a Harcsalegelőn, a Baróti-hegység gerincén, s makadámmal, törtkő-burkolattal megépített új úton ereszkedtünk be az egykori Kálnoky-üveghuta köré települt Zalánpa­tak­ra. Nem mondanánk igazat, ha nem jeleznénk, hogy az általunk kissé túlzással Transz­mál­ná­sinak nevezett új út egy régebbi, de teljesen leromlott szekérút vonalán halad, amelyen valamikor az interbellum idején, vásárlás ré­vén birtokolt erdejét szállította egy fakereskedő.
– Miből született meg ez a közel 6,7 km hosszú út? – kérdeztük Kasléder József polgármestert.
– Eléggé kevés pénzből és spórlásból – felelte. – Ez nem épült, hanem a régi utat kijavítottuk, feljavítottuk azon a vonalon, ahol a tervezet is előírta. Az eredeti terv szerint 2,5 millió euróba került volna egy uniós normák szerint épülő út, amely összeg­ről mi álmodni sem mertünk. Tavaly árvíz sújtotta a zalánpataki útszakaszt, s ezen a címen kaptunk 50 000 lejt, erre az évre is kiszorítottunk ennyit önerőből. De a helyi Carpat Agregat kőbánya, a munkálatokat végző bodoki, majd később a Nóda cég is segítőkész volt, felismerték, hogy nemes célt pártolnak: a 130 lélekből álló kis falu népe, ha át akar jönni az Olt völgyébe, feleannyi úttal megússza. Nincsen teljesen befejezve a munka, jövőre is marad tennivaló. Hangsúlyozom, ez az út nem autópálya, de mint láttuk, jelenleg könnyebben elérhető a községközpont, mint Szárazajta irányából. 2008-ban ötmilliárd régi lejt hívtunk le megépítésére, de a közbejött kormányváltás miatt nem tudtuk elkölteni, vissza kellett utalnunk. Azzal a pénzzel tartósabb utat tudtunk volna építeni.
A zalánpatakiak örömmel beszélnek az új útról.
– Én Volkswagen Po­lóval járok át a hegyen, ha Szentgyörgyre megyek vagy anyósomékhoz, a fürdőre – mondta a 38 éves zalánpataki Farkas János. – Időt és üzemanyagot spórolok meg.
– Erősen rég vártuk ezt a rövid utat. Már a régebbi polgármesterek is meg akarták valósítani. Van, hogy naponta kétszer járom traktorral is, Renault-val is. (Préda Márton)
– Örvendek, hogy a helybeliek is részt akarnak venni a falu felemelésében – folytatta Kasléder. – A napokban megkeresett ifj. Karácsony Zoltán, a falu szülötte, aki barátaival, munkatársaival és annak a cégnek a segítségével, ahol kenyerét keresi, tavasz kezdetével fel akarja újítani a zalánpataki ásványvízforrásokat, amelyek hozamuk és gyógyhatásuk révén érdemesek erre. A szükséges felszerelések és információk készen, de közbejöttek más akadályok, idén ezért nem tudták kivitelezni.

Málnásfürdő, az "ugródeszka"
Mármint azok számára, akik bármi módon az eddig teljesen elzárt Zalánpatakra akarnak jutni. A település Málnás község közigazgatása alá tartozik, s csak Szárazajta és a Hatod-hágó érintésével, az Olt völgye felől lehetett eddig megközelíteni. A zalánpataki új útra behajló faágakon színes műanyag csíkokat lobogtatott a szél: a hegyi mentősök által szervezett kerékpár-maratonosok ezen az úton szelték át a Baróti-hegység gerincét. Ugródeszka – kissé jelképesen – a település a születő új gyógyfürdő számára, mert amint azt Henning László, a megyei tanács alelnöke a málnásfürdői vadásznapok alkalmával kijelentette: a fürdőtelep visszavásárlásának költségeit csak 2012-ben fogják majd teljesen törleszteni, de ez nem lehet akadálya, hogy önerőből, közösségi munkával a megyei és a helyi önkormányzat addig is kezelje a gyógyforrások és környékük tűrhetetlen helyzetét.
Látogatásunk idején megkezdték a központi fekvésű Olt Szálló fedélzetének mentését, rukították a cseréptetőt, ez volt az első és legfontosabb tennivaló, hiszen elképzelhető, hogy az új kezelőközpont és a felújításra váró Olt Szálló vendéglátó-ipari egység lesz a központja Új-Málnásfürdőnek. Elképzelés született megyei szinten, hogy e kezelőközpontokat a munkálatok befejezése után központi szakcég működtesse. Örömmel láttuk, hogy kitakarították, és újra csorog a gyógyvíz a Viktória-forrásból, lebontották és javítják az egykori zenepavilon tetőzetét, legyen ahol szóljon majd a fúvósmuzsika. A pavilon alatti borvízforrást is újra akarják foglalni. Nem takarja már gaz, szemét a fürdőtelep két sétányát, száraz halmok jelzik, tavasz nyíltával megújulnak a fák is. Fel­újí­tásra vár az egykori híres Herceg tükörfürdő tetejéről rég eltűnt, borvizes gyógygázt szolgáltató medence. A fölötte álló szép épületet már csak a régi képeslapokon látni. Az onnan kiáramló szén-dioxid bőségesen elég lesz majd a leendő gázfürdő (mofetta) táplálására. Málnásfürdő jövőjének alakulásáról azt is fontos tudni, gyors léptekben halad a magántulajdonba került egykori híres gyógyvíz, a Mária-forrás palackozó üzemének európai normák szerinti korszerűsítése, hogy aztán a víz kémiai összetételének és friss orvosi javallatainak ismerete alapján 0,33 literes üvegekben vásárolhassa meg, akinek előírja a belgyógyász vagy éppen a gasztroenterológus szakorvos.
– Nemrég gróf Kálnoky Tibor társaságában alkalmam volt megtekinteni Buka­restben a Wild Carpathien (Vad Kárpátok – szerk. megj.) filmet, amelyet nagyon sokat reklámoztak a hazai tévécsatornák – mondta Kasléder József. – Az angol BBC készítette dokumentumfilmben Károly herceg, aki már nem egy alkalommal volt Zalánpatak vendége, felette ajánlotta Erdélyt természeti szépségeivel, érintetlen tájaival, melyet azonban meg kellene védeni a globalizá­ció leselkedő veszélyétől. A filmbemutatót Elena Udrea asszony, turisztikai miniszter nyitotta meg, és a világ 130 országában mutatják be. Büszkeséggel töltött el, hogy az én szülőfalum ennek a filmnek egyik színhelye. Maga a tény, hogy Kálnoky gróf Zalánpatakon építtette meg a trónörökös nyaralóját, fontos a falu fejlődése szempontjából, s jelzi e környék turisztikai értékét.
Az ország idegenforgalmi kincseinek tartalékát mérlegelő, értékelő angol trónörökös által igényelt filmet a világhálón magunk is megtekinthettük. Nem fér kétség ahhoz, hogy gazdag és egyedi az erdélyi táj, a népviselet, a népi szokások és a népdal­kincs, miként a román népelem maga is, amelyhez kötődő saját családi-származási szálait is hangsúlyozta Károly herceg. Öröm lett volna számunkra, ha fejtegetésében szó esik felmenőjéről, a magyar, erdélyi Rhédey Claudiáról, miként az is, ha szót ejt a román fővárosban arról, a magyarok lakta régiókban igen jól érzi magát.