Bátorítják a répatermesztőket

Az 1989 előtt működő 34 cukorgyárból négy van ma is talpon Romániában. A marosludasi, a nagyváradi, a botfalusi és a romani egységek közül az utóbbi kettőnek szállítanak a háromszéki gazdák. Hagyományosan a legközelebbi, a botfalusi gyakorolja a legerősebb vonzást, ám idén negyven termelőtől 520 hektárnyi, azaz közel 20 000 tonnányi termést már a moldvai gyár dolgozhat fel. Mindez kapacitásának elenyésző részét foglalja le, a több közép-európai országban is jelen lévő, német tulajdonú Agrana Rt. romani gyára ugyanis 50 000 tonna répa feldolgozására lenne képes. Idén 240 000 tonnából dolgozik, ami 36 000 tonna cukortermelést ígér.
Joggal merül fel a kérdés, hogy ilyen körülmények között miért nem törekszik kapacitása maximális kihasználására. A válasz az uniós kvótarendszerben rejlik. A 18 millió tonnásra becsült európai fogyasztás ellenére ugyanis az EU néhány éve 14 millióban maximálta a cukorgyárak termelését. Az intézkedés – a hivatalos magyarázat szerint – az uniós exportot volt hivatott serkenteni, az elsősorban a brazíliai cukornádból származó négymilliós pótlásért cserébe ugyanis gépek, berendezések irányultak a dél-amerikai országba. A fennmaradó 14 millió tonnás mennyiségnek a tagországok közötti leosztását követően Romániára 104 000-es termelői kvóta jutott, ami fölött a négy termelőegység osztozkodik.
Az elmúlt esztendő azonban némileg átrajzolta az állást. A gyengébb cukornádtermés, illetve Brazília bioetanol- és műanyaggyártás felé irányulása nyomán valószínűleg növekszik az európai cukorgyártási kvóta, értelemszerűen a romániai is. Ezért lenne fontos a gazdák ösztönzése, hogy minél nagyobb területen termesszenek cukorrépát, hiszen csak az Agrana 120 000 tonna répa felvásárlására lenne vevő. A romániai cukorpiac 45 százalékát birtokló német cég ugyanakkor nehezményezi, hogy a botfalusi egység kiszorításának, háromszéki felvásárlási monopólium megszerzésének tervével vádolják. Pichler Alpár, az Agrana Románia Rt. mezőgazdasági igazgatója szerint inkább erősíteni kellene a termesztők hitét, hogy megéri cukorrépával foglalkozni, mivel az európai konjunktúra igencsak biztatónak ígérkezik.
Ezt a hitet elsősorban nyilván versenyképes és megbízható kifizetési gyakorlat erősítheti. E tekintetben mindkét egység kalkulációja a 26,29 eurós tonnánkénti árból indul, ami a 16 százalékos cukortartalmú répa uniós alapára. Az Agrana bónuszt fizetett a növekvő cukortartalomért, így a 18 százalékos répa – és ebbe a kategóriába tartozik az idei termés nagy része – 34 eurót ért, a 21 százalékos pedig akár 41 eurót is. A botfalusi gyár korábban egységesen 16 százalékosnak fizetett mindent, Becsek László, a gyár termelői egyesületének elnöke viszont úgy tájékoztatott, hogy a Brassó melletti egység is ezt a gyakorlatot alkalmazza. A két felvásárló közötti lényegi különbség abban áll, hogy míg a romaniak saját eszközökkel szállítják el a földekről az előkészített répát, addig Botfaluba a gazdáknak kell saját költségen elfuvarozniuk a termést.
Könczei Csaba, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője sem tartaná szerencsésnek, ha bármelyik egység javára felvásárlási monopólium alakulna ki. Ugyanak­kor találkozót szorgalmaz a répatermesztőkkel és a feldolgozókkal a vitás kérdések és félreértések tisztázása érdekében.