Belföldi hírek

A kormány tervezete szerint a magas rangú tisztségviselők vagyonosodását és összeférhetetlenségi helyzetét vizsgáló intézmény 42 millió lejből gazdálkodhatott volna az idei 13 millió lej helyett – az ellenzéki és az RMDSZ-es honatyák azonban elutasították ezt a változatot. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő javasolta, hogy az intézmény büdzséje maradjon az idei, 13 millió lejes szinten, a 29 millió lejes különbözetet pedig fordítsák a választások informatizálására, illetve a levéltári dokumentumok mikrofilmes rögzítésére. A bizottsági szavazást élesen bírálta Monica Macovei volt igazságügyi miniszter, demokrata-liberális EP-képviselő, az ANI-törvény egyik legfőbb szorgalmazója. Szerinte ezzel az ellenzék el akarja lehetetleníteni az intézmény munkáját. Magyarázatot vár ugyanakkor Kelemen Hunor RMDSZ-elnöktől is. Mint arról beszámoltunk, az ügynökség az elmúlt időszakban több RMDSZ-es képviselő – Máté András, Lakatos Péter, Pál Árpád, Pető Csilla – ellen is vizsgálatot indított összeférhetetlenség gyanújával. Az intézmény tevékenységét az elmúlt időszakban Frunda György szenátor, illetve Márton Árpád képviselő is bírálta.

Alulról építkezik a Néppárt
Mintegy negyven alapító tag részvételével zajlott a múlt hét végén Nagyváradon az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) első helyi szervezetének alakuló ülése. Az alakulat tegnapi közleménye szerint Zatykó Gyula partiumi régióelnök elmondta: a Néppárt demokratikus úton lentről felfelé építkezik, ami azt jelenti, hogy először megalakulnak a helyi, majd megyei szervezetek, a későbbiekben pedig alakuló kongresszuson megválasztják a legfőbb tisztségek betöltőit is. Ezt országos programalkotó fórum előzi meg. Nagy József Barna, az EMNT Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke arról szólt, hogy a párt és a civil mozgalom ugyanazért a célért küzd: az erdélyi magyarság megmaradásáért. Csomortányi István, az EMNP regionális szervezési igazgatója az új párt létrehozásának okairól beszélt, melyek közül az országban eluralkodó korrupciót említette. Az államilag támogatott önálló magyar egyetem hiánya vagy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozata körül kialakult botrányos helyzet is az eddigi képviselet tehetetlenségét vagy ellenérdekeltségét mutatja, és közvetett módon a Néppárt szükségességét támasztja alá. Mindezek mellett a Néppárt nemcsak a retorika szintjén vállalja fel az autonómia ügyének képviseletét, hanem a politika eszközeivel hatékonyan tenni is akar érte – fogalmazott.

Dézsi Attila lehet az új kormányfőtitkár
Dézsi Attilát, Hunyad megye prefektusát javasolja az RMDSZ a kormányfőtikárság élére – közölte tegnap a szövetségi elnöki hivatal. A kormányfőtitkár-jelölt 37 éves jogász, korábban főtitkárként dolgozott a Hunyad megyei prefektúrán, majd alprefektusként, kormánymegbízotti kinevezése előtt pedig a kormányfőtitkárságon kormányzati szakértőként tevékenykedett. Mint ismeretes, a múlt heti koalíciós tárgyalásokon az a megállapodás született, hogy az RMDSZ a demokrata-liberálisok jelöltjét, Vasile Blagát támogatja a szenátus elnöki tisztségébe, cserébe pedig a szövetség nevesítheti a kormányfőtitkárt. A Dézsi Attila kinevezése nyomán megüresedő prefektusi tisztségre Burján Gergelyt javasolja az RMDSZ Hunyad megyei szervezete.

Visszakozik az ellenzék
Majdnem elkészült a Szociál-Liberális Szövetség beadványa Traian Băsescu államfő tisztségből való felfüggesztéséről, jövő héten az ellenzéki alakulatok parlamenti frakciói vitatják meg azt – közölte tegnap Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke. Hangsúlyozta azonban: a kérdést közvitára bocsátják, mivel széles körű támogatottságot szeretnének az ügy mellé. A kezdeményezés nem a jelenlegi parlamentnek szól, hiszen az a jól ismert okok miatt elvesztette hitelességét, a társadalom egészének kell véleményt nyilvánítania a kérdésben – ecsetelte a liberális pártvezér. Hozzáfűzte: aláírásgyűjtést is kezdeményezhetnek az államfő leváltására, ha úgy ítélik meg, szükség van erre a lépésre.