Választási reform: semmi sem változik

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap közölte: a szövetség csak akkor támogatja a választások összevonását, ha a jelenlegi, arányos képviseletet biztosító rendszer marad érvényben. A Demokrata Liberális Párt ragaszkodna az egykamarás törvényhozó testülethez legtöbb 300 taggal, ám ezt csak alkotmánymódosítás révén lehet megvalósítani, és ehhez jelenleg nincs támogatottságuk. A választások összevonásáról szóló törvényt a kormány várhatóan felelősségvállalással fogadja el jövő héten.
Az RMDSZ parlamenti frakciói tegnap úgy döntöttek, támogatják a helyhatósági és a parlamenti választások összevonását, amennyiben nem változik a jelenlegi rendszer és a honatyák száma. Az arányos rendszer nem tökéletes, de biztosítja az arányos képviseletet, csakis így bólint rá a szövetség arra, hogy a két voksolást egyszerre tartsák – közölte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. Mint mondta, a szövetség vegyes választási rendszert szeretett volna, de a koalíciós partnerek támogatása nélkül nem megvalósítható. Szerinte év végéig amúgy sem lehet már módosítani az erről szóló törvénykezést, az RMDSZ pedig nem fogadhatja el, hogy a szabályozást kilenc hónappal a választások előtt változtassák meg. Leszögezte továbbá: az RMDSZ nem tárgyal a honatyák számának csökkentéséről sem, miután a Demokrata Liberális Párt nem fogadta el a magyar szervezet javaslatát a 300 fős képviselőházról és a 88 tagú szenátusról. Kizártnak tartotta azt is, hogy az RMDSZ támogassa az egykamarás törvényhozó testületről szóló javaslatot. Arra a kérdésre, miszerint lát-e biztosítékot arra, hogy a választások összevonásáról szóló döntés után koalíciós partnereik nem módosítják a választási törvényt, Kelemen azt válaszolta: garancia nincs erre, csak az adott szó, de szerinte a Demokrata Liberális Párt önmagában amúgy sem változtathatja meg a jogszabályt.
A szövetségi elnök közölte továbbá: a koalícióban hétfőn döntenek arról, hogy a kormány felelősséget vállal-e a választások összevonásáért, vagy törvénytervezetet terjeszt a parlament elé. Nagy a valószínűsége azonban, hogy a törvényhozó testület megkerülését választják – mondta, majd hozzáfűzte: maga is ezt támogatja, mert végére kell járni ennek a vitának, a politikai alakulatoknak tudniuk kell, miként készüljenek a megmérettetésre.
Mint arról beszámoltunk, a De­mokrata Liberális Párt a napokban hátrált ki ama november közepén létrejött koalíciós megállapodásból, melynek értelmében 300-ra csökkent volna a képviselők száma, a felsőház pedig 88 tagú lett volna, minden megyéből két–két szenátort, a fővárosi kerületekből egy-egy szenátort választottak volna. A nagyobbik kormánypárton belüli források szerint a demokrata-liberálisok azért léptek vissza, mert úgy ítélték meg, az új rendszer az RMDSZ-nek kedvezne, a szövetség súlya aránytalanul növekedne a szenátusban. Hivatalos nyilatkozataikban a demokrata-liberálisok a honatyák számának 300-ra csökkentése szükségességére hivatkoznak, miután a novemberi koalíciós alkut élesen bírálta Traian Băsescu államfő.
Gheorghe Flutur, az alakulat alelnöke tegnap kifejtette: egyelőre letettek a választási törvénykezés módosításáról, szerintük azt az alkotmánymódosítás után kell végrehajtani. Az alaptörvényben rögzítenék az egykamarás parlamenti rendszert, és ez megoldaná a törvényhozó testület karcsúsításának problémáját is – magyarázta.