Avatóünnep és falufüzet-bemutató Lécfalván

Kitakaríttatták a kútat, vizét bevezették az épületbe. A költségeket – 10 000 lej pályázati értékben – a megyei tanács, az önrészt a községi önkormányzat alapjaiból fizették a kivitelező sepsiszentgyörgyi cégnek – nyilatkozta Lőrincz Kálmán polgármester. A kultúrotthon-felújító pályázatokat jövőben újabbak követik, melyeknek alapjaiból a tánccsoportok székely ruháit, a sportpályák felújítását lehet majd fizetni – jelentette ki a hét végi avatóünnepségen Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke.
Műsorelőzetesként felelevenítették a település egyik szomorú, de jelentős eseményét, az 1600. október 25-i emlékezetes lécfalvi országgyűlést mint a székelység, de különösképpen a háromszéki székelység történetének olyan mozzanatát, amelyet a Mihály vajdával harcba szállt székelyek megfenyítésére hívtak össze a korabeli hatalmasok. Lécfalván ütöttek tábort, és szigorú rendszabályokat hoztak a székelyek megfékezésére, eltiltották őket a fegyverviseléstől, elrendelték a várhegyi és az ud­varhelyi vár – gúnynevükön Székely­támad és Székelybánja – újbóli felépítését, amit a székelység saját kezűleg rombolt le, utóbbit 1599-ben Mihály vajda tudtával és a tőle kicsikart parancsra. Az 1562-ben épült lécfalvi vár csupán 35 évig trónolt a tanúhegy tetején. Az országgyűlésre különösképpen azért kerülhetett sor, mert a XVI. század második felében egymást követték a felkelések, a székelység a fejedelmektől szabadságjogainak visszaállítását követelte. A türelmetlenség és felháborodás 1596-ban a "véres farsang" néven ismert ribillióban csúcsosodott ki, amely hatalmas és kegyetlen megtorlással végződött: a nemesek a szolgálataikat megtagadó jobbágyokat karóba húzatták, orrukat, fülüket lemetszették, és újból jobbágyságra vetették. Az országgyűlés a székelyek jóemberét, Bocskai Istvánt kiközösítette Erdélyből, és visszaállította a székely köznép jobbágyi állapotát. Azt azonban mondanunk sem kell, hogy a székelyeknek sem itt, sem pedig Székely­udvarhelyen eszük ágában sem volt a várakat visszaépíteni. Lécfalva amúgy is történelmi színhely: 1643 és 1716 között a Várhegyi várban és a faluban összesen tizenkét alkalommal tartották Három­szék közgyűlését, olyan jeles személyiségek elnök­letével, mint zabolai Basa Tamás, a torjai báró Apor Péter.
Az ünnepi műsor meg­hívottjaiként székely népi táncokat mutattak be a kézdivásárhelyi Apor Péter Me­ző­gazdasági Szaklíceum diákjai és a zágoni ifjúsági néptánccsoport. Külön eseménye volt a rendezvénynek Borosnyó község és a hozzá tartozó falvak falufüzetének bemutatása, melyet az önkormányzat rendelt meg. Megjelené­sét a község területén működő vállalkozók támogatták. A kiadvány a Háromszék falufüzetek sorozata, a lap házinyomdájának terméke. A sikeres rendezvény hagyományos kosarasbállal zárult.