Védetté nyilvánítanák a Kormos vidékét (Civil tiltakozás a vízi erőművek ellen)

Amint arról beszámoltunk, levelükben a beruházás környezet- és egészségkárosító hatásaira hívják fel a figyelmet, és úgy vélik, veszélybe sodorhatja a térségben beindított vendégforgalmi fejlesztéseket. Éppen ezért arra kérik az önkormányzati vezetőket és a döntéshozókat, fogalmazzanak meg egyértelmű környezetbarát állásfoglalást és tiltakozást a kistérség környezeti és természeti értékeinek megóvása érdekében.
Az Erdővidékre tervezett törpe vízi erőművek kapcsán Barót díszpolgára, az országos elismertségnek örvendő Kászoni Zoltán ichthiológus is megszólalt. Az Erdővidék regionális hetilapban megjelent tanulmányában állítja, a Kormosra és a Barót patakára tervezett erőmű nem éri el célját, megépítése és működtetése viszont rendkívül kedvezőtlen lenne a patakok biodiverzitására, a víz csőbe vezetése az ősidők óta működő ökoszisztémát szüntetné meg, a javasolt hallépcsőtípus pedig mindig csak papíron működött, a valóságban soha.
Kászoni úgy véli, a Pannon Construct Kft. által hatástanulmány készítésére felkért Aqua Invest Kft. tervezőjének nincs tudomása a Kormos halgazdaság egyedi érté­kéről, s alapjában véve is gyenge, megalapozatlan munkát végzett: hidrobiológiailag, ichthiológiailag és gazdaságilag sem állja meg helyét. Az erőmű nem éri el célját – a villanyáram termelését jóval kevesebb ideig lehetne megfelelő körülmények közt folytatni, mint feltételezik, hiszen a Kormos vidékére jellemző a hónapokon át tartó vízhiány –, viszont elvándorlásra késztetné a páratlanul híres nagyvadállományt. "Ugyancsak nemzetközileg is híres és jelentős e vidék helyvizeinek sebespisztráng-, valamint pérállománya, de jelentős a többi halfajok száma is. A tervezett hidroépítkezés tönkretenné mindezt. A Kormos felső folyására jellemző a gazdag vízhálózat, amely hegyvidéki típusú, tiszta, szennyezésmentes, oxigéndús. (...) Hidrobiológiai és ichtiológiai, valamint a biocönózis szempontjából a Kormos és vízhálózata – annak halgazdasági bionitása – Közép-Európában a legmagasabbra értékelt (a Huet–Leger-skálán 10-es), s ezt elismeri a szakirodalom és a gyakorlat is." Kászoni szerint a csőrendszer megakadályozná a sebes pisztráng felvonulását az ívóhelyekre, azaz valósággal felszámolná a pisztrángállomány további jelenlétét a Kormos­ban és mellékágaiban.
Összegzésében úgy véli, a tiszta vízhálózatával és annak halfajokban sokszínű, értékes állományával, a flóra és fauna az egész vízi és szárazföldi egyediségével a Kormos egész vidékét szigorúan országos érdekű, védett területté kellene nyilvánítania a szakhatóságnak és az akadémiának, megtiltva ott mindennemű építkezést, amely a táj teljes megváltoztatását eredményezné.