Dicsekvés, vádak, védekezés (Sepsiszentgyörgyön ülésezett az SZKT)

Nyitottak, de nem a tárgyalásokra, hanem azok előtt, akik hajlandóak besorolni a szövetségbe – ezek a legfontosabb következtetései a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati sepsiszentgyörgyi ülésének.
Szűknek bizonyult a Gábor Áron Terem, főként az RMDSZ szokásos év végi kitüntetésénél, a legfelsőbb döntéshozó testület, az SZKT ülése alatt már szellősebbé vált, nagyon sokan a folyosókon társalogtak inkább. Ezüstfenyő-díjat idén harmincat osztottak ki, megyénkből ketten vehették át: Balázsi Dénes, Bardoc polgármestere és Bálint Olga, a kézdivásárhelyi gyermekotthon igazgatója. Nem ez volt az egyetlen kitüntetés, Markó Béla, a szövetség volt elnöke kapta azt a díjat, mellyel azokat a személyiségeket tüntetik ki, akik meghatározó szerepet vállaltak a szórványmagyarság megmaradásáért folytatott küzdelemben, ez esetben a dévai Téglás Gábor Középiskola létrehozásában. Az ünnepi momentum után Kelemen Hunor szövetségi elnök beszámolójával kezdődött az SZKT ülése.

Az elnök megvonta az elmúlt esztendő mérlegét, és vázolta a teendőket. Nehéz, válságos időszakban folytatták a kormányzást, nem minden elképzelésük mellé tudtak többséget állítani, és pénz is kevesebb volt a tervezettnél, ám mégis sikerült építkezni, a szervezet jó úton haladt, jól vizsgázott – értékelte Kelemen Hunor. Az Erdélyi konzultáció során több mint százezer magyart kérdeztek meg, s bár "vannak problémák is, az eredmények biztatóak", a többség megerősítette, folytatniuk kell a parlamenti munkát, a kormányzást, értéknek tartják az önkormányzati tevékenységet. Kelemen Hunor szerint újra kell gondolni a prioritásokat, immár első helyen a szociális, a megélhetéssel kapcsolatos kérdések szerepelnek. El kell kezdeniük készülni a jövő évi választásokra – mondotta, és elismételte: "a kulcsot eldobták, a zárat leszerelték, az RMDSZ ajtaja nyitva áll mindenki előtt".
Magyarázza bizonyítványukat
Ezt követően a szövetségi elnök hosszasan magyarázta, hogy miért kényszerült elfogadni az RMDSZ a választások összevonását, így sikerült kivédeniük a DLP által óhajtott, a magyarság számára azonban nagyon káros tiszta egyéni körzetes rendszer bevezetését. Végül az RMDSZ akarata sem érvényesült, nem lesz vegyes rendszerű parlamenti választás, de marad a 2008-as, elég elfogadható modell, és elérték azt is, a költségvetésbe bekerüljenek az önkormányzati beruházások folytatásához szükséges pénzek. Elmagyarázta azt is, azért nem vállalták, hogy az ellenzék jelöltjét támogassák a szenátus élén, mert "a szövetség soha nem árulta el szövetségeseit egy cikluson belül". Megharagudott az RMDSZ-re az ellenzék meg a DLP egy része is, ez jelzi, jó úton járnak – vélekedett, "nem vagyunk rabszolgák a gyarmaton, nem lehet nekünk diktálni" – mondotta. A szövetségi elnök számba vette az idei eredményeket is: az oktatási törvényt említette, a Kogălniceanu-kártya bevezetését, azt, hogy nekik köszönhetően nem csökkentek a nyugdíjak, és folytatódhattak az önkormányzati beruházások. Megfogalmazása szerint a magyarság érdeke azt kívánja, hogy 2012 végéig kormányon maradjanak, és javaslatának is hangot adott: "szolidárisan, egységben, a bizalmat megerősítve menjünk előre, folytassuk az elkezdett munkát".
Lebetonozzák Székelyföldet
A hozzászólásokban ez alkalommal is kevés volt az elnök által meghatározott iránytól eltérő hang, a felszólalók többnyire Kelemen szavait nyomatékosították. Borbély László politikai alelnök vészharangot kongatott: nem szabad az erdélyi magyar közösséget kitenni annak a veszélynek, hogy képviseletük felaprózódjék, hiszen ha nem vagyunk egységesek, nem vagyunk többségben, akkor a döntéseket mások fogják meghozni helyettünk. Ő is kiemelte a kormányzati munka eredményeit, bemutatta kis kiadványukat, amelyben megvalósításaikat összegzik. Borboly Csaba lendületes terveik ismertetésekor nemcsak minden híd megjavítását ígérte, de azt is, "mindent le fogunk aszfaltozni, betonozni", Winkler Gyula kitért a szórvány–Székelyföld kapcsolat fontosságára, Márton Árpád pedig az egészségügyi reform kapcsán figyelmeztetett az új tervezet hibáira, mint mondotta, nem hiszi, hogy több pénz lesz a szolgáltatásokra, ha adólejeinket olyan magánpénztárak kezelik, amelyek saját hasznukat is lefölözik.
A vadlibák és a plüssmaci
Kisebb vita is kibontakozott, előbb a nagyváradi Szabó Ödön mondott példázatot a kanadai vadludak egymást segítő, csak együttműködésben érvényesülő erejéről, majd nem szalasztotta el nyíltan s igen durván támadni Tőkés Lászlót: "nehéz lovagiasnak lenni ló nélkül, vagyis Tőkés Lászlónak nehéz erkölcsösnek lennie erkölcs nélkül" – szentenciázott. Kovács Péter következett, az RMDSZ főtitkára, aki kétszer ismételte el, igen nyomatékosan: Tőkés László azért nem maradhatott az EP alelnöke, mert nem támogatta a magyar, a német és a román Néppárti frakció. Tőkés védelmében Katona Ádám szólalt fel, arra intette az ifjú politikusokat, ne azzal akarjanak karriert építeni, hogy a távol lévő temesvári harcost, Tőkés Lászlót gyalázzák. Ez nincs összhangban azzal a szellemiséggel, amely az RMDSZ-t létrehozta, vagyis nem kell Ka­nadáig menni vadlúdnézőbe, "keressétek azt, ami összeköt" – javalotta. Legélesebben Markó Béla egykori RMDSZ-elnök fogalmazott, unja, hogy állandóan kioktatják őket – utalt Katona szavaira, megvédte ifjú, "szókimondó" kollégáit, majd igen gúnyosan fejtegette, hogy Tőkés "kárpáti barnamedvéből plüssmaci lett, és kinek a plüss­macija?". Ki­derült az is, tulajdonképpen a sértődöttség szól belőle, nem tudja megbocsátani azt, hogy brüsszeli látogatása során leragasztották plakátjait. Markó nem mondta ki nyíltan, de egyértelműen Tőkést és az RMDSZ-en kívül építkezőket tette felelőssé az egység, a szolidaritás szétveréséért, szigorúan szólt a jelenlevőkhöz is, "rossznak és elhamarkodottnak" nevezte, hogy "egyik-másik szervezetben máris feladták az RMDSZ arcát és önállóságát egy képzelt koalícióért". "Ma egyetlen hiteles érdekvédelmi szervezetünk az RMDSZ, és azonkívül még van két pártocska". Nem összefogásra van szükség, hanem önbizalomra, ő az egység parancsában hisz, és minden erejük megvan, hogy ezt így érvényesítsék – zárta szavait Markó. Összegző beszédében ezt nyomatékosította Kelemen Hunor is, mindenkit várnak, aki hajlandó együtt dolgozni velük "RMDSZ-identitás alatt".
Az SZKT ülése utolsó felében két dokumentumot fogadott el: A Minden magyar számít mottó jegyében kidolgozott szórványra vonatkozó cselekvési tervet, amely négy nagy területre összpontosít, és fogalmaz meg konkrét feladatokat. A másik cselekvési tervet a riasztó népszámlálási adatok tették szükségessé, családtámogatási és gyermekvállalást ösztönző kormányzati és önkormányzati intézkedéscsomagot tartalmaz.