A „mondóvíz” útján

Dühü annak az igazi neve – tanítottak ki Kálnokon, mert "ha féktelenül issza az ember, olyan lesz, mint a megdühödött kutya. Enyhébben szólva: mondóvíz, mert a leghallgatagabb embernek is megoldja a nyelvét!" Akad, aki a hazai szigorítások miatt fontolgatja, hogy lemond a pálinkafőzésről. A törvény, sajnos, most is változatlan, nem kegyelmeznek a termelőnek – adták tudtunkra. Nem kell azt betartania ebben a hazában mindenkinek, ez a véleménye sok regáti (értsd: Ókirályság) gyümölcstermelőnek, ahol mégiscsak több gyümölcs termett ebben az esztendőben – mesélték azok a háromszékiek, akik a krumplival való cserekereskedelem során keresték fel a külső kárpáti dombság vidékét. Vígan főzik ott a cujkát. "Fütyülünk a törvényre, mondták egy faluban, főzzük mi, mint nagyapáink valaha, ez a mi ősi jogunk, majd megvesztegetjük – ha sikerül – az ellenőröket! Nem elég, hogy gyenge a termés, még a törvényen sem enyhítenek!?"
– Mi a helyzet nálunk a luxusadó dolgában? – érdeklődtünk.
– Semmi, minden rendelkezés a régi. Mifelénk egyre gyatrább a szilvatermés – felelte Sáfár György Zabolán –, s így egyre kevesebb a minőségi nyersanyag is.
– Nálunk a korai és hamarabb beérett gyümölcsökből fő az ünnepi pálinka: nyári almából, körtéből. Ami cefre összegyűl, hét végén kifőzzük – mondta Veress Zoltán Kézdicsomortánról.
Kiöregedtek a gyümölcsösök, gondozatlanok a szilváskertek, ritka, aki jelentős összegeket tud áldozni permetezésre. Így aztán pótolja a székely almával, körtével és egyéb kotyvalékkal is. Hallottunk már olyan pálinkáról, amit faeperből készítettek vagy éppen cukorral kezelt, megpépesedett vackorkörtéből. Néhai torjai vitéz Csobot Anti bátyánk, a nedűfőzés nagy mestere tanácsolta: "Ha szeretitek az erőset, és többet is akartok belőle nyalogatni, akkor alma- vagy körtepálinkával mulassatok, mert a szilva magjából cián válik ki, attól fáj majd a fejetek reggel, ébredés után." Olyan nincs, a tiszta szilvóriumtól nem szabad fájnia a fejnek! – állították Torján.
Háromszéken, ahol az engedélyek rendben vannak, jobbára csak 2012 első negyedében nyitnak a műhelyek, mivelhogy az őszi-téli almából készült nyersanyag majd csak február-márciusban kerülhet kifőzésre. La­ka­tot találtunk az ajtókon Cser­nátonban, Sepsiszentki­rály­ban, Feldobolyban és sok más főzde is zárva. Mint megtudtuk, jelenleg 17 olyan pálinkafőző szerepel a megyei mezőgazdasági igazgatóság nyilvántartásában, amely rendelkezik működési engedéllyel, néhányan pedig benyújtották igénylésüket. Megszületett ugyan a pálinkafőzést szabályozó új hazai törvény is, de mivel még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, rendelkezéseire csak később térhetünk vissza.
– Csak akkor gyújtunk majd be, ha nagyobb mennyiségű cefre gyűl – nyilatkozták a meglátogatott egységekben.
– Nagyon sajnáljuk, hogy Emil Boc miniszterelnök a választások idején tett könnyítéseket eltörülte, s így újra borsos luxusadóval sújtja a gyümölcstermelőt, mi pedig úgy érezzük, hogy ennek a foglalkozásnak lassan nullára csökken a hozadéka – jegyeztük a Gál család véleményét Feldobolyban.
– Én részletes könyvelést vezetek – mondta Sáfár György Zabolán, és minden liter 40 fokos pálinka után 6,40 lej luxusadót veszek el ügyfeleimtől. Ezt írja elő a törvény, s a beszedett luxusadót a kézdivásárhelyi pénzügynél befizetem.
Sáfár hosszan beszélt a cefrekészítés szabályairól, a legfontosabb tudnivalókról, és elmondta, ha a vám nem lenne, gyepre fejnének a párlatkészítők. Van olyan főzde is, ahol az egyenként 25 lejes ún. üstdíjból állják a villanyáram-fogyasztást és más kiadásokat. De a törvény, az törvény, és tiszteletben kell tartani – hajtogatta évekkel ezelőtt a csernátoni Máté Gerő bátyánk, minden idők egyik legtapasztaltabb, matuzsálemi korú párlat-mestere. Látogatásunk pillanatában érkezett meg Sáfárhoz a vámhivatal háromtagú ellenőrző csoportja. A hivatal ígérete szerint az eredményekről majd mi is beszámolhatunk.
A szomszédos Magyarországon – mert mit nem tud a világháló – a hazaihoz közel hasonlóak a megszorítások. Ott a magán-, a családi kifőzéseket támogatják. S ünnep közeledtével kedvezményes karácsonyi csomagot ajánlanak a pálinkafőzőknek. Hőmérőt, fokolót, Ph-mérőt és mérőhengert is tesznek a csomagba, a pálinkafőző készülék mellé. Díszes üveghordót, magyaros pálinkáspoharakat csomagolnak. "Hát mi még nem jutottunk el erre a fejlődési fokra – mondogatták az idős pálinkafőzőző ismerőseim –, de megmaradunk a hatalmas rézüstökben főzött pálinka mellett. Szép a magyaros pohár és az üveghordó is, de az eperfahordó sem kutya, amit a háromszéki kádármesterek tudnak készíteni: fehéren tölti bele a pálinkát az ember, és sárgán issza meg!" A magyaroknál évente legfeljebb 50 liter párlatot engedélyeznek háztartási, személyes fogyasztásra. Fontos, hogy csak saját gyümölcsből, magáncélra főzzék a jövedékiadó-mentes pálinkát, és csak saját lepárló berendezéssel, esetleg bérfőzdében. A mennyiségi korlát a háztartásra vonatkozik, nem személyre. Tehát nem főzhet a család minden tagja magánhasználatra 50–50 litert. Magánfőzés esetén csak a lakóhelyen vagy a gyümölcsösben, saját, legfeljebb 100 liter űrtartalmú pálinkafőzővel végezhető el a lepárlás. Van pálinka, lesz pálinka, a háromszéki párlatosok várják a cefrét, s küldik jókívánságaikat ügyfeleiknek.