Az idén volt az első alkalom, hogy itthon szilvesztereztünk, a saját otthonunkban, Sepsiszentgyörgyön, és ha már így történt, mi is kimentünk a térre egy órával éjfél előtt részt venni a szabadtéri bulin. Vittünk magunkkal egy üveg pezsgőt is, poharakat. Mire kiértünk, kezdődött a Delhusa Gjon-koncert, nagyon jól éreztük magunkat, mert imádjuk ezt a zenészt.
Sajnos, a második szám után egy petárda robbant kb. egy méterre mellettünk, és a kicsi lányom bal szeme felett fél centire elérte a szilánkja, elégetve és megsebezve a szemöldökét. Hiába próbáltam, nem sikerült megtudnom, ki tette, mert tömegben voltunk. Kétségbeesve távoztunk a koncertről, pár perc alatt teljesen bedagadt a lányom szeme. Nem kell részleteznem, hogyan telt tovább nekünk a szilveszter éjszakája, a Jóisten mentett meg minket attól, hogy a kislányom az egyik szemét elveszítse.
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, amit a lányom sírva kérdezett tőlem: "Apu, ez miért történhetett meg?"
Mit tudjak válaszolni egy nyolcéves gyereknek, azt, hogy némely jellemtelen személyek még az év utolsó napján sem tisztelik egymást, embertársaikat, robbanószereket dobnak a tömegbe, azt, hogy egy ilyen színvonalas rendezvényen a biztonságra jobban oda kellett volna figyelni? Nem tudom, mindenesetre számunkra traumát okozott, beárnyékolta a szilveszteresténket. Könnyebb lett volna nem írni semmit, de úgy éreztem, hogy ezt az esetet nyilvánosságra kell hoznom, mert bárkivel megtörténhetett volna, aki ott volt a téren.
Remélem, hogy e sorok megérintik az olyan személyeket is, akik felelősek az ilyen rendezvények biztonságáért, azokat is, akik robbanóanyagokat árusítanak és forgalmaznak, azokat is, akik vásárolják és használják ezeket, és még azokat is talán, akik részt vesznek a továbbiakban is az ilyen rendezvényeken. Mi, sajnos, ilyen helyre többet nem megyünk.
Veress G. Csaba
