Reform vagy feladás?

Bálint József elsőként a szotyori elemi iskola felszámolását említette, ez néhány éve szűnt meg, s azóta a kicsiket többnyire Sepsiszent­györgyre hordják, "nem fél nyolckor kell kelniük, hanem hatkor, és késő délután keverednek csak haza" – magyarázta. Felidézte a szemerjai Kiss Árpád Általános Iskola felszámolását is, "akkor kevés gyerek volt, de most terjeszkedik a város, igény lenne az intézményre, megszüntetni azonban sokkal könnyebb valamit, mint újra létrehozni" – fejtette ki. Kifogásolta a Gámán János Mezőgazdasági Iskola felszámolását is (ezt a Puskás Tivadar-iskolához csatolták), meglátása szerint a gyenge eredmények javítására kellett volna megoldást találni, hasznosabb lett volna kiigazítani a hagyományokkal rendelkező intézmény hibáit, hiszen "a térségnek egyet­len kitörési pontja a mezőgazdaság".
E folyamatot vitték tovább tavaly, amikor óvodákat csatoltak iskolákhoz, anélkül hogy ezeknek az intézkedéseknek bármilyen anyagi hozadékuk lenne, megkeserí­tették a gyermekek, szülők, pedagógusok életét, és még pénzt sem takarítottak meg – fejtegette Bálint József. Az átgondolatlan összevonások közé sorolták az oltszemi speciális iskola sepsiszentgyörgyihez csatolását, Kul­csár-Terza József, az MPP megyei elnöke elmagyarázta, miért szavazott a polgári frakció a döntés ellen. Meglátásuk szerint ez a lépés nem jelent megoldást, az oltszemi kastély épületét vissza kell szolgáltatni az egykori tulajdonosoknak, de a bentlakásosan működő iskola nem fér el a megyeközponti épületben. Három éve ismerik a helyzetet, és azóta kerülik a megoldás keresését, most sem érdemi döntés született, hanem újabb halasztás, és félő, egy jól működő, jelentős eredményeket felmutató intézmény felszámolásához vezet a megyei testületi döntés. Az oltszemi iskola bizonyította, megfelelő hozzáállással, szak­ér­telemmel a speciális oktatást igénylő gyermekek is hasznos tagjaivá válhatnak a társadalomnak, ha elveszik tőlük ezt az esélyt, akkor alkotmányos joguk sérül – mondották a polgári politikusok.