Amit tőlünk elvitatni nem lehet (Jegyzet)

Az illetők szerint a magyar érdekképviselet kicsöppenhet a kormányból az idén, s valóban, ha az államfő ragaszkodik mind az alkotmánymódosításhoz, mind a választási rendszer reformjához, és a megyéket is átrendezné, eme terveinek pedig csak a magyarok állnak útjában, akkor bizony minden ilyen vagy ehhez hasonló forgatókönyv elképzelhető az elkövetkező hónapokban.
Az RMDSZ eddigi minden áron kormányon maradását nem utolsósorban éppen azzal indokolta, hogy meg kell akadályoznia a számunkra kedvezőtlen fejleményeket, no de ha ezek nála jóval erősebb szervezetek főbenjáró érdekeit sértik, kérdés, meddig dacolhat velük, miként az sem megoldás, ha csupán azok elhalasztására törekszik.
No de akár marad, akár nem a végrehajtó hatalomban a némelyek által immár "örökös kormánytényezőnek" csúfolt szövetség, tény, nem ártana felkészülni arra az időre, amikor a nála erősebbek összefognak, hogy a valamelyik neki nem tetsző törvényt áterőszakolják a parlamenten akár szokványos úton, akár felelősségvállalás révén. Például a régiósítás fölöttébb veszélyes lehet számunkra, olyan számbeli kisebbségbe szoríthat a Demokrata Libe­rális Párt által tervezett megamegyékben, hogy évtizedekre búcsút vehetünk minden, területi autonómiához fűződő reményünktől.
Nekünk fel kell készülnünk arra, hogy akár kormánytag az RMDSZ, akár nem, népünk, például a székelység kollektív állásfoglalását e kérdésben már előre egyértelművé tegyük. Mert ma kétségtelen, hogy a székelység túlnyomó többsége területi önrendelkezés párti, és erre voksát bármikor kész leadni. Azaz egy székely kishazában képzeli el jövőjét. A balszerencsés ügyetlenkedés, mely a minapi népszavazási indítvány körül lefolyt, kétszeresen is kárhoztatható. A hivatalos vagy nem hivatalos népszavazást a székely lakta területek fejlesztési régióvá alakításáról meg kell szervezni és le kell folytatni, még mielőtt két szék közt a pad alatt találná magát a szövetség, mely eddig is alighanem túlbecsülte lehetőségeit.
Bármi történjék, a székelységnek világossá kell tennie ország-világ előtt, még mielőtt számára kedvezőtlen döntés születne, mit óhajt és hogyan képzeli el jövőjét.