Kórházak versenye (Az egészségügyi reform csapdái)

Az egészségügyi törvény tervezete szerint a közkórházak megmaradhatnak jelenlegi státusukban, átalakulhatnak egyesületekké, alapítványokká, illetve kereskedelmi társaságokká. András-Nagy Róbert érdeklődésünkre elmondta, erről a kérdésről egyelőre nem egyeztettek a fenntartó megyei tanáccsal, mivel amíg a törvény nem végleges, csak találgatni lehet, mi marad benne és mi változik. Ő nem látja okát annak, hogy a jelenlegi státuson változtassanak, de ha a fenntartó úgy akarja, akkor a kórház az alapítványi formát javasolná, mivel eddig sem volt profitorientált intézmény, és ezután sem kíván azzá válni. Tehát maradna helyi érdekeltségű közkórház, amely saját bevételekből és különböző szerződésekből származó összegekből tartja fenn magát. A menedzser hangsúlyozta: az eddigi finanszírozási lehetőség megmarad, vagyis a kórház kaphat az állami költségvetésből is anyagi alapokat műszerekre, épület-feljavításra, a különbség annyi, ha pluszbevételt valósít meg, azt felhasználhatják beruházásra is.
A rugalmasabb működtetés azt is jelenti, hogy lehetőség nyílik az alkalmazottak differenciált bérezésére, ellenben továbbra is az egészségbiztosítóval kötött szerződéses pénzkeret 70 százaléka a felső határ.
Az új egészségügyi törvény a legnagyobb változást a biztosítási rendszer terén hozza, mivel az országos egészségbiztosítónál begyűlt összeg 93 százalékát magánbiztosítók között osztja szét, amelyek közvetlenül kötnek szerződést a szolgáltatókkal, így a kórházakkal is. András-Nagy Róbert szerint "ez jó, mert bizonyos hatékonyságot visz a rendszerbe, rossz, mert a jelenlegi ellátórendszer nincs felkészülve a konkurenciális viszonyokra". A menedzser kifejtette, a kórházak közötti versenyhelyzetet az idézi elő, hogy a biztosító eldöntheti, melyik kórházzal milyen jellegű és mennyi szolgáltatásra köt szerződést. Ezért szerinte kellene lennie egy alapcsomagnak, amit az azonos besorolású kórházak esetén egyformán kellene leszerződnie minden magánbiztosítónak.
Azt, hogy melyik magánbiztosító társaság mekkora szeletet kap az országos egészségbiztosítási alapból, kormányhatározat fogja szabályozni, a törvénytervezet egyelőre annyit határoz meg, hogy az országos egészségbiztosító pénztár csak azt a biztosítót ismeri el szerződő félnek, magyarán csak annak oszt a begyűjtött összeg 93 százalékából, amely legkevesebb egymillió biztosítottra köt szolgáltatási szerződést. Ahhoz, hogy egy másik biztosító elcsábítsa egy adott társaság szerződött tagjait, jobb ajánlatot kell tennie annál, így kialakul a biztosítók és ezáltal a kórházak közötti verseny. A megyei kórház menedzsere éppen ebben látja a legnagyobb változást, mert amíg nincs egy kötelező alapcsomag, szerinte az is előfordulhat, hogy a meglévő szolgáltatások közül csak egyesekre köt szerződést a magánbiztosító, bizonyos műtétekre vagy akár teljes szakokra egy másik város másik kórháza lesz a partnere. Kérdésünkre, hogy azt is eldöntheti-e majd a biztosító, melyik elvégzett szolgáltatást fizeti ki és melyiket nem, adott esetben indokolt volt-e szerinte a beteg beutalása és kórházi kezelése, András-Nagy Róbert azt mondta, elvileg lehet ettől tartani, de az erre vonatkozó módszertan sem ismert, a törvény a jelen formában nem szabályozza, hogy milyen esetekben utasíthatja vissza a biztosító a kifizetést. "A kötelező autóbiztosítást mindenkinek fizetnie kell, de ha megüttetjük a járművet, azt tapasztaljuk, hogy kezdődik a huzavona a biztosítóval, hogy mit fizet ki és mit nem. Ugyanez megtörténhet a kórházak esetében is."
A végletekig lehetne folytatni azokat a feltételezéseket, amelyek az egyelőre nem végleges törvényből és ismeretlen módszertani szabályzóiból származnak, azt ellenben nagy valószínűséggel állíthatjuk, abban a több megyét átfogó körben, ahol a Háromszéken is terjeszkedő majdani magán egészségbiztosító szerződést köt legalább egymillió biztosítottal, lesznek, illetve már vannak olyan kórházak, köztük magántulajdonúak is, amelyekkel nehéz felvenni a versenyt.