Történelmi emlékpark terve Bodokon

Egy címeren és egy kőbe faragott iniciálén kívül más nem maradt fenn a bodoki előnevet használó gróf Mikó Miklósról (1597. március 23.–1668. február 18.), akinek bölcsője is ebben a faluban ringott, jobblétre szenderülni is itt rendelte a Fenn­való. Egykori udvarházuk helyét is csak a véletlen folytán sikerült azonosítani. Hatal­mas birtokuk azonban, erdő és mező – melyért nem egy alkalommal viszályokat kellett átélnie a faluközösségnek – szertefoszlott. A birtokos Mikó Miklós magyar történetíró volt, a nagy református fejedelem, Bethlen Gábor titkára, Sepsiszék alkirálybírója, az erdélyi országgyűléseken Sepsi­széket képviselte.
Ekkora úr a feledés? – döbbent rá a köz­ség polgármestere, Fodor István, és elhatározta, hogy a kevéske Mikó-emléket őrző műemlék templommal szemben az önkormányzat tulajdonában levő, megüresedett helyen emlékparkot létesít.
A történetíró gyerekkorának idejétől haláláig jegyezte a vidék és Erdély eseményeit-történéseit, emlékiratát Orbán Balázs fedezte fel 1868-ban, Bodoktól elég messze, Kézdikőváron, "Jantsó András birtokában Felső-Peselneken". Tehetős háztartást vezetett, kiterjedt baráti köre, népes családja volt. Lányainak fényes lakodalmat szervezett. Orbán Balázstól tudjuk, hogy kuriális birtokát hatalmas jegenyék vették körül. Ott hallgat és megmentésre vár egy reneszánsz kori ablakszemöldök kő is, mely XVII. századi udvarházuk hollétére utal. A XV. században épült bodoki gótikus templomot a pártfogó Mikó Miklós építtette át. A templomban látható a család címerével ékített kőtábla is 1686-ból. Ennek elemeit tartalmazza a község új hivatalos címere, ebből az időből maradt fenn a déli gótikus ajtó kőkeretén az 1651-es évszám és az N. M. monogram.
A leendő parkban kapna helyet Mikó Miklós portrészobra, s a templom előtti körforgalom zöld terén a település történelmi eseményeinek évszámait megörökítő kőemlékmű. Mindez közakaratból és önerőből – ecsetelte elképzeléseit a polgármester.