Eltűnt kardok nyomában (Vádlottak padján a rendőrség)

A felperest Kiss István ügyvéd, a megyei rendőrséget Ana Maria Acozmulesei-Jitarasu jogtanácsos képviselte. A tárgyalás alig pár percet tartott, ugyanis kiderült, hogy a bíróság által felkért szakértő nem véleményezhet, csak két hét múlva szerzi meg az ehhez szükséges engedélyt, ezért Simona Kovács ülésvezető elnök a következő tárgyalást február 6-ra tűzte ki. A szakértőnek addig meg kell állapítania, hogy a három kard eszmei értéke meghaladja-e a háromezer eurót vagy sem.
Mi is történt tulajdonképpen, lássuk az előzményeket: 1995. november 18-án a kézdivásárhelyi rendőrség gazdasági osztályának akkori főnökhelyettese és Ioan Cherecheş altiszt, volt gelencei őrsparancsnok házkutatást tartott Fekete Lászlónál, a Secuiana Rt. akkori kapusánál a Bod Péter utca 10. szám alatti családi portán. Nem mutattak fel parancsot, de akárcsak az átkosban, a házigazda "beleegyezett" a házkutatásba. Egy előző évi jegyzőkönyv alapján pisztolyt kerestek, de nem találtak semmit. Az egyik szobában három kard lógott a falon: egy 1849-ben gyártott, Solingen pengéjű, 88 mm hosszúságú hüvelyes és tartószíjas díszkard, valamint két, első világháborúból származó, hüvely nélküli, 870, illetve 860 mm-es kard és szablya. Szemügyre vették a házigazda nagyapjától örökölt tárgyait, és elmentek. Másnap azonban ismét megjelentek a lakásban, és Ioan Boier, illetve Olimpiu Moise altiszt ügyészségi felhatalmazás nélkül magával vitte a három kardot. Azt mondták, a főnökeik küldték őket, és a két példányban elkészült jegyzőkönyvbe is belekerült: azért vitték el a fegyvereket, hogy megállapítsák azok eredetét. Bár a büntetőeljárási törvénykönyv 96–97. cikkelyére hivatkoztak, nem állítottak össze Fekete László nevére bűnvádi iratcsomót, és meg sem büntették illegális fegyverbirtoklásért. Telt-múlt az idő, a károsultat azzal biztatták, hogy hamarosan visszakapja a kardokat. Fekete László nekifogott építkezni, és nem foglalkozott többet a kardokkal. Most, tizenhat év elteltével fogalmazódott meg benne, hogy családi ereklyékről lévén szó, megpróbálja visszaszerezni azokat. Nagy volt a meglepetése, amikor kiderült, hogy a három kard kámforrá vált a kézdivásárhelyi rendőrség épületében, és a megyei rendőrség nyilvántartásában sem szerepel.
A három kard mindig a falon függött, a kommunizmust is átvészelte, és a rendszerváltás után öt évvel kobozták el – mondotta keserűen Fekete László. Kéréssel fordult a megyei rendőrséghez, Călin Stan, a fegyver-, lőszer- és robbanószerosztály munkatársa személyesen is kihallgatta a károsultat, és a két volt altisztet is megkereste, de a kardok nem kerültek elő. Látva, hogy szélmalomharcot folytat, felhatalmazta Kiss István ügyvédet, képviselje a rendőrség elleni perben. Az iratcsomót a 2011/322/1291-es számmal iktatták a kézdivásárhelyi bíróságon 2011. május 30-án, és június 27-én tartották az első tárgyalást.
Időközben a megyei rendőrség a bíróságtól kérte, utasítsa el a felperes anyagi követelését, a megyei rendőrség nem lehet alperes, a két altiszt nem járt el törvényesen, amikor elkobozta a kardokat. Jelenleg mindketten nyugdíjasok, tőlük és nem a megyei rendőrségtől kellene a károsultnak visszakövetelnie a kardokat. Azt is közlik, hogy Fekete László hajlamos bűncselekmények elkövetésére, holott egy másik hivatalos iratban az áll, nincs priusza, nem szerepel a bűnügyi nyilvántartásukban. Az egyik volt rendőr, Ioan Boier valóban nyugdíjas, és Martonoson lakik, de Olimpiu Moise a New Fashion Rt. kapusainak a főnöke. Ennyire tájékozatlan lenne a rendőrség jogtanácsosa?! Kihall­ga­tásukkor azt nyilatkozták, csak annyit tudnak, hogy a kardokat bevitték a rendőrségre, de tizenhat év után semmi másra nem emlékeznek. Tény, hogy a kardok eltűntek, s onnan csakis rendőr vihette el.