Arafat, a mi emberünk (Jegyzet)

Soha nem tapasztalt biztonsággal töltötte el őket, hogy ha a szükség úgy hozta – szó szerint kell érteni! –, nem a fapados, már rég elhasznált hazai mentőkocsik érkeztek a beteghez, hanem a korszerűen felszerelt autók; a helikopter pedig a város forgatagát kikerülve percek alatt termett a rászorulók mellett. Eredményeik első pillanattól kézzel foghatóak voltak: a szívinfarktus már nem feltétlenül jelentett egyet a halállal, a súlyos közlekedési balesetet szenvedők pluszesélyt kaptak – Vásárhely polgárai áldották is a kolozsváriakat, hogy anno nem adtak helyt a kapujukon kopogtató fiatal, palesztin származású dr. Raed Arafatnak, s nolens volens a szomszédos, kisebb városban telepedett meg.
A rohammentősök megjelenése a társadalmi életre is rányomta bélyegét. Nem túlzás kijelenteni: nekik köszönhetően ismerték meg az önkéntesség fogalmát. Soha nem látott mértékben jelentkeztek a fiatalok, hogy magukra ölthessék a rangot és megbecsülést adó piros egyenruhát. Buli volt az iskolába járás mellett éjszakázni, targoncákat tologatni, feltörölni az elesettek piszkát, apróbb beavatkozásokat végezni, együtt érezni a családtagokkal. Bár pontos kimutatás nem készült, kijelenthető – mi is ismerünk ilyent –, a SMURD húszéves működésének köszönhetően több tucat fiatalból csak azért vált orvos, mert folytatni akarta azt a munkát, amit ott, a megyei kórház udvarán berendezett ún. barakkban gyermekfejjel elkezdett. A polgárok csodálatát növelte, hogy a munkatársak a "kis figyelmességeket" sosem fogadták el. Ha valaki adni akart, betehette a folyóson elhelyezett urnába, vagy – ha nagyobb volt az összeg – elismervény ellenében jótékonykodhatott. A gondoskodást meg is hálálták a Maros megyeiek! Néhány esztendeje napok alatt kalapoztak össze jelentős összeget, majd amikor megadatott, hogy adójuk két százalékát felajánlják, tízezrek éltek a lehetőséggel.
Dr. Raed Arafat neve Marosvásárhelyen a bizalommal egyenértékű. Ha ő azt mondja, az új egészségügyi törvény veszélyt jelent e Románia szerte példátlanul jól működő rendszerre, akkor minden bizonnyal úgy is van. Kár, hogy Traian Băsescu elnök úr vagy Ritli László miniszter úr nem lakott néhány évet a Maros-parti városban, ahol megtapasztalhatta volna, mit is jelent a SMURD emberközeli szolgálata az egyszerű adófizető polgároknak. Minden bizonnyal másként vélekednének, s másképp fogalmazták volna meg azt a fránya törvényt.