Nagy művészet örököseiként

Az utóbbi időben január 22-én, a Himnusz születésnapján ünneplik a magyar kultúrát is. A művészetek, az irodalom, a vers, a zene, a tánc, a színház, utóbb a film szokatlanul nagy szerepet töltött be a magyar nemzet életében, összefüggésben az egymásra csúszó történelmi kataklizmákkal s az államiság időszakos el-elvesztésével. A XIII. században születik az első magyar nyelven írott vers, az Ómagyar Mária-siralom, Mátyás király uralkodása alatt tűnik fel az első magyar költő, Janus Pannonius, aki ugyan latin nyelven írta csodálatos verseit, de vállalta a magyar történelemben soha nem könnyű költői szerepet. Közben megjelennek az igricek, az énekmondók, akik már magyarul dalolnak. A magyar írásbeliség terjedésével, a Mohácsi vész után tűnnek fel az első, már magyar nyelven író költők s írók, az ördögi kísértetekkel viaskodó Bornemissza Péter, vagy az önfeledten daloló végvári vitéz, Balassi Bálint, aki sorsában is előrevetíti a magyar költő sorsát. Ez soha nem volt könnyű.
Az irodalom az erdélyi fejedelemség korában indul fejlődésnek, a memoárírókkal, Bethlen Miklós vagy Kemény János és a többiek műveivel, ekkor indulnak a nagyvilágba tanulni nemes ifjak, a peregrinusok, akik hazatérve változtatni szeretnének a közállapotokon, s ez sokszor éles ellenállásba ütközik. Apáczai Csere Jánost, a nagy tudóst, a tudományos magyar nyelv megalkotóját egyik fejedelme azzal fenyegeti meg, hogy ha nem változtat eretneknek tartott nézetein, a toronyból dobatja le. Megjelenik a színen Pázmány Páter, a nagy katolikus püspök, akinek imádságaiban, vitairataiban, a burjánzó barokkos mondatokban már felcsillannak a magyar nyelv hatalmas lehetőségei, akár ellenfelei, a kálvinista prédikátorok vitairataiban. Feltűnik a nagy hadvezér, Zrínyi Miklós, egyik kezében kard, másikban toll, és hadtörténeti művei mellett nevezetes őséről, a szigetvári Zrínyi Miklósról megírja az első magyar eposzt. Folytat­hatnánk a sort a kuruc énekmondókkal, Hermányi Dienes Józseffel és Mikes Kelemennel, a magyar próza első nagy alakjaival, a testőrírókkal, a magyar jakobinusokkal, Csokonai Vitéz Mihállyal, Fazekas Mihállyal, Berzsenyi Dániellel, Vörösmarty Mihállyal, s mind a többiekkel. Pusztán jelezni akartuk, hogy 1823-ban milyen előzmények után születik meg a magyar himnusz.
Van, mit ünnepelni a magyar kultúra napján, nagy költészet és nagy művészet örökösei vagyunk...