Berecki és martonosi romák

Egy részük, tíz-tizenkét család Gábor Áron szülőfalujában, a községközpont Ojtoz felőli kijáratánál levő Csipkés-domb alján, a legelő szélén, más részük – a Kalányosok – az ortodox templom mögött lakik, legtöbbjük a legnagyobb nyomorban tengeti életét. A martonosiak egy tömbben a Felszeg felső felében laknak, de az utóbbi időben többen vásároltak házat a magyarok lakta falurészeken. Legtöbben a Kalányos, Majláth, Deme, Gergely és Budi nevet viselik. A berecki romák római katolikusok, a martonosiak egy része katolikus, a többi pünkösdista vagy adventista. Utóbbiak nem fogyasztanak szeszes italt. A bereckiek vezetője Majláth Attila, a martonosiak ügyes-bajos dolgait egy háromtagú vezetőség intézi, s tartja a kapcsolatot a hatóságokkal.
Dimény Zoltán községi polgármester elmondása szerint, amikor ő gyermek volt, a községközpontban alig pár roma család élt, számuk az 1989-es rendszerváltás után ugrott meg látványosan, többen költöztek ide Nyujtódról, Csomor­tánból és más településekről. A martonosiak tősgyökeresek, valamennyien ott születtek. Jelenleg a legnépesebb családban öt-hat gyermek él, legtöbbjüknek két-három gyermeke van. Egy részük szociális segélyben részesül, de akiknek két lovuk van, már elesnek a havi pénzjuttatástól. Pár roma férfi a Toro cég fakitermelő részlegén dolgozik, sokan közülük főleg Magyaror­szágra járnak dolgozni, üzletelni. A magyarokkal és románokkal általában békében élnek, de egymás között néha veszekedés és verekedés is kirobban. A bűnözés nem magas közöttük, leggyakoribb bűncselekményük a falopás.
A gyermekek egy része iskolába jár, Bereck köz­ségben öt éve működik a Második esély nevű, a roma gyerekek oktatási felzárkóztatását célzó program. Akik részt vesznek, nemcsak élelmiszert kapnak, hanem ruházati cikkeket, tanfelszerelést is. A gyermekek összevont osztályokba járnak, az elemiben egy év elvégezhető fél év alatt, az V–VIII. osztályosoknál viszont a rendes tanévszerkezetet kell követni. Főleg olyan roma gyermekek kerülnek ide, akiknek a szülei külföldön dolgoznak, sokat hiányoznak. A program működését leginkább a partnerség hiánya nehezíti. Hiábavaló a törekvés az iskola részéről, ha a roma gyermekek nem tanulnak, nem igyekeznek felzárkózni. Azonban akad pozitív példa is, a múlt esztendőben az egyik szorgalmasabb roma tanuló állattenyésztés-mezőgazdaság szakképzésben szerzett oklevelet.