Egészséges nemzetnek van csak jövője: Bikfalva

Az impozáns épület bejárata fölött ez olvasható:

Nép-iskola
Magyarország 1000 éves fennállásának
emlékére építette
Bikfalva községe
1896-ban

Az épület nagyságát, a tágas osztálytermeket nézve minden bizonnyal száztizenhat évvel ezelőtt népes volt a nebulók tábora. De mi a helyzet ma?
Az I–III. osztályban mindössze tizenegy gyerek hallgatja Szalad Noémi tanítónő óráit – egy első, négy második és hat harmadik osztályos. Az angolóra végén léptem be az osztályba, ahol ma öt harmadikos volt jelen, na és természetesen a tanárnő, Ivanitzki Gabriella. Tőle tudtam meg, hogy a testnevelést is tanító Szalad Noémi már csak másnap lesz jelen. Éppen szünet következett, így a gyerekek mondták el, hogy mit csináltak, és részleteket is bemutattak a legutóbbi tornaórán... – Itt, az osztályban tornásztunk, de van egy szép, nagy tornatermünk is – mondták –, van benne matrac, bordásfal, palánk, sok ugrókötél, van labdánk... Szeretünk mozogni, sportolni... Szánkózni otthon szoktunk délutánonként. Nyáron kint, a tágas udvaron szoktuk tartani a tornaórákat, sok futással, labdázással.
Amit a gyerekek elmondtak, az világosan bizonyítja, hogy a három fő testgyakorlati ág – torna, atlétika és a játék – jelen van a bikfalvi iskolában. A gyerekek részesülnek a különböző izomcsoportok, érzékszervek fejlesztéséből, foglalkoztatásából. De nem maradnak ki a legtermészetesebb emberi mozgások – járás, futás, ugrás, dobás... – gyakorlásából sem, ily módon fejlesztik a koordinációs, kondicionális és pszichikai képességeiket is. És iskolai életükben jelen van a játék nyújtotta öröm... Na persze minden-minden az adott lehetőségekhez mérten, hiszen mindössze hat harmadikossal nagy játszadozást nem csaphatnak. Azt játszanak és annyit, amennyit a szűk keretbe belefér. A fontos, hogy a jó szándék, az igyekezet s a gyerekek mozgása, játékszeretete adott.
Deák Zsuzsa Imola tíz aranyos gyerek óvónője. Minden reggel nyolckor kezdenek, és szabad tevékenységgel nyitnak, felfrissítő-élénkítő tor­ná­val, körjátékokkal. Aztán következik az első kötött foglalkozás – ma például matematika szerepelt a programban, még pontosabban a több fogalmának a rögzítése, megértése. – Tíz órakor következett a mosakodás, a szolgálatosok asztalterítése, sajnos – így az óvónő –, már egy hónapja nem kapunk tejet, így aztán a kifli és az "eugenia" szerepel az étrendben. Ma is például csak kettő hozott hazulról tízórait... Még jó, hogy a tegnapelőtt kaptunk a református egyháztól különféle édességeket – na persze, játékokat is –, s ez most nagyon nagy segítség... A tízóraizás után következik a második kötött foglalkozás, ma a rajz, aztán mikor fáradni látszanak a gyerekek, átváltunk a szabad tevékenységre. A meleg, szép, tiszta, rendezett terem tele van játékokkal. A falakon körbe rajzok, szemléltetőeszközök sokasága tanúskodik arról, hogy miről is volt szó az elmúlt időszakban. S ez fontos most, amikor nem nagyon lehet kimenni a hóborította udvarra, ahol egyébként van hinta, libikóka, csúszda.
– Szépen megünnepeltük a mikulást, az angyaljárást – így az óvónő –, most a farsang következik, majd az anyák napja, aztán a húsvét, a tojásfestés... Mindenre készülünk a maga idejében. De úgy, hogy a gyerekek ne fáradjanak ki, így aztán jelentős szerepet kapnak a játékok. Szerencsére bő a játékkínálat, több mint kétszáz játékból válogathatunk. S tesszük is szívesen, mert a gyerekek nagyon szeretnek játszani... Az álmom, vágyam? Csak az, hogy ebben az egyre népességfogyó tendenciában a bikfalvi óvoda és iskola túlélje a közeljövőt.
– Úgy legyen.