Százezrekkel fogyott a magyarság (Hivatalos adatok a népszámlálásról)

Abszolút értékben a romániai magyarok száma csaknem 194 ezer fővel csökkent a 2002-es népszámláláshoz képest, akkor 1 millió 431 ezren voltunk, a teljes lakosság (21,6 millió személy) 6,6 százaléka. Húszéves távlatban még rosszabbul nézünk ki: 1992-ben – amikor Románia lakossága 22 millió 760 ezer fő volt – 1 millió 620 ezer magyart írtak össze, ami az összlakosság 7,1 százalékát adta.
Bár 1992-ben a hivatalos adat csak 1 millió 620 ezer magyarról szólt, vezetőink közel kétmillióról beszéltek, hiszen a csángó vidékeken, a Kárpátokon kívül és a szórványban élők alig jelentek meg a statisztikákban. Az 1977-es, még a diktatúra idején készült népszámlálás idején az ország lakossága 21 millió 559 ezer fő volt, ebből 1 millió 714 ezret magyar nemzetiségűnek jegyeztek be, ami akkor 7,9 százalékot tett ki.
Jelenleg Románia stabil lakosságát 19 millióra teszik, ennyi volt 1966-ban is. Az elmúlt tíz év alatt 2,3 millió fővel fogyott a népesség. A tegnap közzétett részleges adatok a következő főbb mutatókat tartalmazzák: az országban 7,1 millió háztartás, 8,5 millió lakás és 5,1 millió épület található. 18,38 millió lakost számláltak meg, 658 887 személyt nem találtak otthon. A második legnagyobb kisebbség a cigányság, 2011-ben 619 ezren vállalták roma identitásukat Romániában, ezzel tíz év alatt 2,4-ről 3,2 százalékra nőtt az arányuk. A számottevőbb kisebbségek között jegyzik az ukránokat (51,7 ezer), a német ajkúakat (36,9 ezer), a törököket (28,2 ezer), az oroszokat és lipovánokat (23,9 ezer) és a tatárokat (20,5 ezer). 59,2 ezer személy (0,3%) nem kívánta megjelölni nemzetiségét.
Területi megoszlásban a magyarság jelenleg csak Hargita és Kovászna megyében él többségben (84,8, illetve 73,6 százalék), Maros megyében a lakosság 37,8%-át teszi ki (és itt a legmagasabb a roma lakosság aránya, 8,8%), Szatmár megyében 34,5%-ot; a Biharban élők negyede (25,2%), a Szilágyságban pedig 23,2 százaléka vallja magát magyarnak.