Fogy a magyar

Megdőlt az RMDSZ sokat hangoztatott elmélete, hogy fogytunk ugyan, de kisebb arányban, mint a románok, még a székelyföldi adatok is pár tizedszázalékos csökkenést mutatnak.

Kétszázezerrel vagyunk ke­­vesebben, mint tíz esztendővel ezelőtt, s bár az ország összlakossága is jelentős mértékben fogyott, nekünk százalékos jelenlétünk is kisebb lett: 2002-ben 6,6 százaléknyi magyar élt Ro­mániában, ma már csak 6,5. A helyzet legkevésbé a székelyföldi megyékben riasztó, ám a valóság itt is rácáfolt az RMDSZ harsány propagandájára, miszerint tömbmagyar térségünkben nőtt a magyarok aránya. Hargita megyében tíz éve 84,6 százalék volt a magyarság aránya, ma 84,8 százalék, Kovászna megyében azonban a korábbi 73,7 százalékról 73,6 százalékra csökkent, Maros megyében pedig a 2002-es 39,3 százalék csappant 37,8 százalékra. Biharban tíz esztendővel ezelőtt 25,9 százalék magyar élt, ma 25,6 százalék, Szatmár megyében 35,19 százalék, ma 34,5 százalék. Szilágy megyében 2002-ben 23,04 százalék volt, itt enyhe növekedés tapasztalható, most 23,2 százalék a magyarság aránya.
Hivatalos véleményt egy­előre alig hallani a népszámlálás nyilvánosságra került adatairól, Albert Álmos szenátor a Háromszék kérdésére elmondta: megdöbbenéssel vette tudomásul a számokat. Meglepődött azon, hogy majd kétszázezerrel vagyunk kevesebben, ez soknak tűnik, azt hitte, a nagy elvándorlás már lejárt, "aki el akart menni, elment a ’90-es években". Antal Árpád, Sep­siszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere még nem kívánt elemzésbe bocsátkozni, nem volt ideje alaposan tanulmányozni az adatokat – mondotta. Fel­tűnőnek nevezte, hogy a novemberi összesítés óta, amikor 19 millió 600 ezer személyről beszéltek, megjelent még 600 ezer (a nyilvántartásba került személyek száma 20 millió 254 ezer), és ebből 910 264 a tartósan távol lévő román állampolgár. Egyelőre nem ismert a majd egymillió nem itthon lévő nemzetisége, de a magyarok száma, az 1 millió 238 ezer nagyon kevésnek tűnik – mondotta.
Az elemzések, értelmezések az elkövetkező napokban szaporodnak majd, s nyilvánosságra kerülnek a pontos adatok is, amelyek tovább árnyalhatják a képet. Mindezektől függetlenül tény: ha nem fordul meg a több mint húszéves tendencia, a következő népszámláláskor örvendezhetünk, ha eléri az egymilliót a romániai magyarság száma.