A Nemzeti Emlékezés Hete

A megyei jogú város közgyűlési határozata értelmében ezután minden év október 23. napját követő hét városi programját ennek a gondolatnak a jegyében alakítják, s az ebben az időszakban szervezett rendezvényekbe bevonják a diákokat. Az élő ’56-osok, a Gulagot, a II. világháborút megjártak és a Fehér Gárda mozgalomban részt vett túlélők — az utóbbinak halálbüntetéssel sújtott áldozatai is voltak — személyes emlékeikről tartanak beszámolókat.

Dr. Grezsa István, az MDF hódmezővásárhelyi szervezetének elnöke Németh László szavait idézte: ,,Az ifjúságnak joga, hogy az élet igényeit és eszméit újrafogalmazza. A halál ott kezdődik, ahol erről a jogáról tudatlanságból vagy a könnyebbet keresve lemond." Az előadó és a Tiszta Lap Egyesület javaslatuk előterjesztésében egyértelmű célként jelölte meg: ,,ha nem találunk vissza hagyományos és ezeréves megmaradásunk alapértékeihez, akkor nem lesz újabb 50 év múlva, aki eljönne és emlékezne 1956-ra, meg egyáltalán semmire se, ami kötődik a magyarság történelméhez".

A hódmezővásárhelyiek az újabb mozgalom meghirdetése alkalmával azt is kezdeményezik, hogy minden Kárpát-medencei magyar település szervezze meg a magyar nemzeti emlékezet hetét október 23. nemzeti ünnepéhez kötődően.

„Át kell építenünk társadalmunk hatalmi struktúráját — idézik ismételten Németh Lászlót —, hogy a gerinc megint a test középpontjába kerüljön, s olyan vezérlőréteget kell uralomra juttatnunk, amelynek tudomása van a testről és helyzetéről."

Amennyiben ezt a metaforát az ország és az elszakított részek, a test középpontjában lévő gerinc és a test helyzetére vonatkoztatjuk, egyszeriben értelmezhetővé válik az a nemzeti beágyazású program is, amellyel a határon túli ügyeket támogatják. Dr. Berényi Károly tanácsnok közlése szerint az anyaország határain kívül élő magyarok hagyományőrző és kulturális programjainak támogatására 28 ügyben döntöttek. Erre a célra 18 millió forintot különítettek el.