Magyar tükör

A hideg, a fagyok, a hóviharok különösen Ukraj­nában, Szerbiában, Lengyelországban, Oroszországban teremtettek nehéz helyzetet, Ukrajnában például több mint kétszázan fagytak meg, a hőmérséklet az ország bizonyos részein mínusz harminc Celsius-fokra süllyedt, de Oroszország és Kína északi részein mínusz 46 fokot is mértek... * Magyarországon különösen Borsod megyében voltak problémák, a nagy hó miatt több település elszigetelődött a külvilágtól. Budapesten folyamatosan takarítják, sózzák az utakat, több ezer hómunkást is alkalmaztak, akik egész nap dolgoznak. És erre a hétre sem jósolnak különösebb változásokat a meteorológusok, továbbra is havazás várható. Ezért is különös, hogy pontosan ebben a zord időben és pontosan Borsod megyéből indult az úgynevezett éhségmenet. A nehéz életkörülményeikért protestáló emberek gyalog szeretnének elmenni Budapestig. A térség szocialista képviselője mélységesen egyetért követeléseikkel, élesen bírálva a kormány szociális politikáját, s különösen az egykulcsos adót, amely a gazdagoknak kedvez, és a szegényeket sújtja. Ez sem újdonság, mióta ellenzékben vannak, a szocialista politikusok, képviselők szociális érzékenysége bámulatosan fejlődik, együtt éreznek a megalázottakkal, a megszomorítottakkal, a létminimum alá süllyedőkkel, a nyomorgókkal. Ha fele ennyire érzékenyek lettek volna minderre nyolcesztendős kormányzásuk alatt, ma Magyar­ország bizonyára nem ott tartana, ahol tart.* Tarlós István budapesti főpolgármester már hosszú hetek óta állítja, ha a kormány nem segít, a Malév sorsa vár az ugyancsak eladósodott, több mint 800 milliárd forintos adósságállományt felhalmozó Budapesti Közlekedési Vál­lalatra is. Ha a BKV leáll, hihetet­len pánik törhet ki a magyar főváros­ban – állítja az elkeseredett főpolgármester –, hiszen a dolgozóknak nem lesz, hogyan eljutniuk munkahelyeikre. * A helyzet Demsz­ky Gábor főpolgármestersége alatt egyre romlott, a kormányok görgették maguk előtt a BKV helyzetének megoldását, csurrant-cseppent néha pénz, de az adósság esztendőről esztendőre nőtt, s a helyzet egyre kezelhetetlenebbé vált, ráadásul már a szocialista kormány utolsó éveiben egyre nagyobb visszaélésekre derült fény, bizonyos szocialista politikusok – közöttük a nagy hírű Hagyó Miklós, aki ellen kenőpénz elfogadása és korrupció gyanúja miatt eljárás folyik – valósággal szivattyúzták ki a pénzt a BKV kiürülő kasszájából.