Egységes nemzetgazdasági keretek

A bemutatón Tőkés László, az EMNT elnöke a gazdasági autonómiát megalapozó elképzelésnek nevezte a tervet, a gazdasági autonómiára pedig ráépülhetnek az egyéb au­tonómiaformák is. A Mikó-terv finanszírozásának hátteréről Szatmáry Kristóf, a Nem­zetgazdasági Miniszté­rium államtitkára kijelentette: a nagyobb összegek lehívására az unió 2014–2020 közötti finanszírozási időszakában lehet kilátás. Jakabos Janka, a háromszéki EMNT elnöke, a terv koordinátora arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós pénzek mellett a magyar kormány, a helyi gazdasági szereplők és egyéb nemzetközi források támogatásával is számolnak.
Három, indulásra kész prog­­ramot mutattak be: a fiatal vállalkozóknak szóló inkubátorház-hálózatot, az OTP Bank által létrehozott mezőgazdaság-finanszírozási modellt, illetve egy svájci befektetési alapokkal közös pro­jektet, amely gyógyszergyárat, ásványvíz-palackozót és bioélelem-termelésről szól.
Horkay Nándor, a Nem­zetgazdasági Tervezési Hi­va­tal elnöke szerint a Mikó Imre Terv egyik legnagyobb haszna, hogy hidat képez a román és a magyar gazdaság között. A terv által létrehozásra javasolt intézmények közül az egyik legfontosabbat, az Erdélyi Ma­gyar Tervezési és Fej­lesztési ügynökséget valószínűleg már a közeljövőben megalapítják.
A terv legfontosabb pillérei a versenyképes munkahelyek teremtése, az önellátó erdélyi gazdaság kiépítése és az ehhez szükséges pénzügyi háttér létrehozása. A szakemberek különböző prioritásokat és az egyes szakterületekhez csatolt kitörési pontokat is nevesítettek, például a befektetésösztönzést, a hálózati gazdaságfejlesztést, a megújuló energia- és vízipar kihasználását meg a zöldgazdaság fejlesztését.
Az elképzelések szerint a Mikó-terv mellett a Kárpát-medence más magyarlakta vidékei is elkészítik saját gazdaságfejlesztési tervüket, amelynek kidolgozása után a Wekerle-terv koordinálása alatt hozzák létre az egységes magyar nemzetgazdaság stratégiai kereteit.