Hatékony a járdarendészet

Az egyenruhás rendészek a köztisztasággal kapcsolatos kihágásokat figyelik és büntetik: az eldobált vagy nem szelektíven gyűjtött szemét, az ottfelejtett kutyaürülék, a járdatakarítás elmulasztása és ha­sonlók tartoznak hatáskörükbe. Előbb figyelmeztetnek, majd írásbeli felszólítással nyomatékosítanak, végül bírságolnak is – utóbbira azon­ban csak háromszor került sor (és a legalacsonyabb összeget, 50 lejt rótták ki néhány bolti alkalmazottra, aki következetesen nem válogatta szét, vagy a kukák mellé dobta a különböző hulladékokat), mert a megelőzés a legtöbb esetben célravezető. A kétnyelvű tájékoztatók hatására például megugrott a csúszásgátló anyagok forgalma (a betonkímélő kalcium-klorid háromkilós csomagja 10,50 lej, és sokáig tart, durva sót pedig több helyen is kapni), a járdákat is seprik-szórják. No nem mindenütt: az egyedül élő időseknél és a lakatlan házak előtt ez megoldatlan, ahogy a guberálók is ki tudják cselezni a köztisztaságiakat (és a föld alatti konténereket is). És van, akit elkapnak, de nem igazolja magát, vagy egyszerűen megfutamodik – mire a helyi rendőrség kiér, már híre-pora sincs...
Számokra lebontva a nem szelektív szemétgyűjtés a legnagyobb gond: szóbeli figyelmeztetésre átlag kétnaponként volt szükség – összesen 34 alkalommal –, írásbelire nyolc alkalommal, három visszaesőt pedig bírsággal is sújtottak. Állati vagy növényi hulladék miatt 18 szóbeli és két írásbeli figyelmeztetést, építkezési-bontási törmelékért egy jogi és egy magánszemélyt szólítottak meg, elhanyagolt zöldövezetére egy jogi és három magánszemélyt szóban, egy céget írásban is figyelmeztettek, gépjárművel kihordott sárért két vállalkozás kapott megrovást. A köztisztasági rendészet négyszemélyes, a két kétfős csapat reggeltől estig, váltásban járja az utcákat, köztereket, napi útvonalukat állandóan változtatják.