Prosztatarákszűrés Szentgyörgyön

A pénz napi tíz-tizenöt vizsgálatra elegendő, előjegyzés alapján a helyek már beteltek, ami bizonyítja, ennél sokkal többen igényelnék a vizsgálatot. A program ingyenes, esetleg kedvezményes folytatására csak akkor lenne lehetőség, ha az egyesület támogatókat találna. Mivel a prosztatarák – a prosztata (dülmirigy) rosszindulatú daganatos megbetegedése – minden huszadik férfit érint, és az elmúlt évtizedekben gyakorisága jelentősen emelkedett, érthető a korai felismerés jelentősége. Lapunk kéré­sére dr. Szabó József urológus szakorvos ismerteti a prosztatabetegségek tüneteit és ­kezelését.
A prosztata a húgyhólyagalap és a medencefenéki izomzat között elhelyezkedő mirigyes szerv, mely körülveszi a húgyhólyag közeli húgycsőszakaszt, felnőtt férfiban kb. 20 g tömegű, szelídgesztenye nagyságú szerv, melynek hátsó felszíne a végbél felől tapintható. A prosztata által termelt váladék az ondó részét képezi, a spermiumok aktivitásához, mozgásához glükóz formájában biztosítja az energiát.
A prosztatarák korai felismerés mellett a gyógyítható, illetve jól kezelhető daganatféleségek közé sorolható. A középkorú, tünetmentes férfiak rendszeres urológiai szűrése az egyetlen módja annak, hogy még a gyógyítható stádiumban felismerjék. A prosztatarák oka alapvetően genetikai, azaz örökletes, erre utal a családokon belüli halmozott előfordulás is. Szerepe van a túlzottan zsíros és fehérjedús táplálkozásnak, a rostokban szegény étrendnek, az A- és D-vitamin-hiánynak és természetesen az életkornak is.
Korai stádiumban, amikor a prosztatarák még sikerrel gyógyítható, általában teljesen tünetmentes. Tünetei ez után mutatkoznak: gyakori vizelés, éjszakai vizelés, vizeletrekedés. Előfordulhatnak a daganatnak a húgycsőbe vagy a húgyhólyagba történő betöréséből adódó tünetek: véres ondó ürítése, vérvizelés, húgycsővérzés. Ha a daganat a környező szövetekbe is behatol, tompa gáti, keresztcsonttáji, deréktáji fájdalmakat okozhat. Előrehaladot­tabb, áttétes prosztatarák csontfájdalmakat, csont­töréseket, illetve a tumoros megbetegedésekre jellemző általános tüneteket – gyengeségérzés, fogyás, vérszegénység – okozhat. Sokszor a reumásnak tűnő fájdalmak hátterében prosztatarák okozta csontáttétet diagnosztizálnak.
A betegség korai felismerésére való tekintettel ajánlott a rendszeres urológiai ellenőrzés: ahol a családban prosztatarákos megbetegedés előfordult, 45 éves kor felett, a többieknél pedig 50 éves kor felett évente javasolt. A vizsgálat során az orvos a végbélen keresztül kitapintja a prosztatát, melynek a keménysége, egyenetlensége és aszimmetriája daganat gyanúját veti fel, ezzel párhuzamosan a vérből meghatározzuk a PSA-értéket (prosztata specifikus antigén), ami a korral és a prosztata méretével, a betegség előrehaladtával változik. Rosszindula­tú daganat gyanúja esetében tűbiopszia történik. Az általános klinikai, radiológiai és kiegészítő ultrahangvizsgálatok a beteg állapotának megítéléséhez, távoli szervekben elhelyezkedő esetleges áttétek felderítéséhez szükségesek, ezért a vizsgálati eredmények együttes értékelésével állítják fel a pontos diagnózist.
A prosztatarák diagnózisa után a kezelés megválasztása a beteg korától, általános erőnlététől, valamint a daganat stádiumától függ. Korán felismert esetben, amikor a daganat a prosztatán belül helyezkedik el, a teljes gyógyulás a prosztata radikális műtéttel történő eltávolításától várható. Ennek során a prosztatát és az ondómirigyeket egészben távolítják el. Sikeres, időben való elvégzése esetén a beteg teljesen gyógyultnak minősíthető. A műtétet többnyire 70 évnél fiatalabb betegeknél alkalmazzák. Szövődményként vérvesztés, vizelettartási nehézség és merevedési problémák merülnek fel. A férfiintimtorna ezeken a panaszokon sokat segíthet.
Előrehaladottabb esetben, idősebb korú betegeknél a tesztoszteronszint csökkentése javasolt, ilyenkor már csak a betegség előrehaladásának sebessége csökkenthető. Ezt injekcióval vagy tablettával, esetleg ezek kombinációjával lehet elérni (kémiai kasztráció). Hasonló eredmény érhető el a herék eltávolításával is (fizikai kasztrációval). Hormonrezisztens esetekben, illetve távoli áttétek mellett a citosztatikus kezelés jön szóba, indokolt esetben valamelyik androgén elleni gyógykezeléssel kombinálva.