Egy ceremóniával több

Hogy igen későn, csak kedden estefelé mondott le kémfőnökségéről, hogy a törvényes és alkotmányos eljárásokat felrúgva, hangsebességgel vetekedő gyorsasággal került a kormányfői székbe, bizonyítani látszik, hogy jobb intellektusa, dalibb külseje dacára sem lesz különb, mint elődje: Băsescu akaratának végrehajtója.
S mert a kormánykoalícióban, így a parlamentben is – hála az állam fejének – amolyan katonás rend uralkodik, néhány súlyos beteg honatya kivételével felvonult a csapat apraja-nagyja, tapsolt, s szavazott, mint a gép. Igaz, a jelölt félig üres teremnek volt kénytelen elmondani beszédét, de lényeg, hogy biztosra ment. Az RMDSZ és a kisebbségek kicsit kérették magukat, nem másért, csakis a feszültségnövelés érdekében, de amikor a fehér golyót a fehér urnába és a feketét a feketébe kellett dobniuk, pillanatig sem haboztak, mi több, néhányan meg is mutatták golyóikat a közelben Cerberusként őrködő, maroktelefonjával fényképező Ioan Olteannak.
A miniszterelnök-jelölt összeszedett volt, szigorú és szűkszavú, jobb életet ígért a népnek (logikus, elvégre választások közelednek), felmondta a leckét a gazdasági növekedés fontosságáról, munkahelyteremtésről, az állami befektetések növeléséről, s elfújta az uniós alapok lehívásával és a korrupció felszámolásával kapcsolatos régi nótát. Újdonság erejével hatott viszont ama kijelentése, miszerint "ellenzék nélkül ritkábban születnek jó ötletek, és nehezebben élnek tovább". Victor Ponta – az ellenzék parlamenti sztrájkja dacára pulpitusra lépett – meglepően udvarias hangú beszédet tartott. Himi-humizásából Ungureanu arra a következtetésre jutott, hogy "elnyerte a szocdemek támogatását egy hosszabb életű kormányzáshoz". S örült.
Nem így Antonescu, a társelnök, aki sápadtan kapkodta a levegőt, elhatárolódott Pontától, majd megbékélt, s újra váll váll mellett közölték: alkotmánybíróság elé viszik a kormányalakítás közben tapasztalt rendellenességeket, és kitartanak Băsescu leváltása és az előrehozott választások követelése mellett.
Az új kormány tegnap kora este letette az esküt. Uruk és parancsolójuk percekig Emil Bocot és kormányát dicsérte, majd kiadta a parancsot, hogy tovább kell haladni az általa kijelölt úton.
És az RMDSZ-miniszterekben nem volt annyi civil kurázsi, hogy magyarul is elsuttogják: Isten engem úgy segéljen.