Háttérvita a kilúgozott oktatási törvénytervezetről

A törvénykezési vita 2005-től folyik, egyéves előkészület után született meg az első törvénytervezet, azóta sok változat készült még. Murvai László minisztériumi tanácsos az iskolaigazgatókkal tartott találkozón elmondta, a tanügy rákfenéje, hogy 1990 óta csupán egyetlen oktatási miniszter volt hatalmon a teljes mandátum idejére, a folytonos minisztercsere pedig azzal járt, hogy mindig mindent elölről és másként kezdtek el. A legutóbbi tervezet, amit a szaktárca a szakszervezetekkel egyeztetett, a kisebbségi oktatásra vonatkozó huszonkét javasolt cikkelyből csupán ötöt tartalmaz — hangsúlyozta Murvai, aki ismertette az oktatási ciklusok tervezet szerinti átszervezését, ami többek között óvoda előtti fejlesztő tanítást, az utolsó óvodai év iskolába költöztetését jelentené, a gimnázium a IX. osztállyal fejeződne be, lenne rövid, közép- és hosszú távú (XIII. osztályos) szakoktatás, és bevezetnék az egy-, két-, illetve hároméves iskola utáni továbbképzést.

Keresztély Irma főtanfelügyelő azt kifogásolja, hogy a törvénytervezetbe nem kerültek bele a háromszéki pedagógusok javaslatai, s lévén, hogy kerettörvényről van szó, és az alkalmazási szabályzókat mindig az éppen hatalmon lévő minisztériumi vezetés elvárásai szerint állítják össze, ami nem szerepel tételesen a törvényben, annak betartása nem kérhető számon. Pásztor Gabriella szerint még nincs veszve minden, a történelem és földrajz anyanyelven történő tanítása már bekerült a jogszabály tervezetébe, a román nyelv oktatásáról még nem egyeztettek, de már van sajátos tanterv, éppen csak törvény kell hozzá, mely engedélyezné az alkalmazását.