Győztek a magyar választók

Példásan szerepelt a romániai magyarság, a székelyföldi és Szilágy megyei részvétel szinte tíz százalékkal haladta meg az országos átlagot. A magyar választók megmutatták politikusaiknak, hogy a lehetetlennek tűnő célok is elérhetőek, képviselőtket juttatnak az EP-be. Bebizonyították azt is, hogy az RMDSZ már nem az egyedüli képviselője a romániai magyarságnak, osztoznia kell ellenzékével a dicsőségen, de a felelősségen is. Üzentek a román politikumnak: nem elhanyagolható kisebbség az erdélyi magyarság, ha szükség van rá, erőt tud felmutatni. Az oly sokat kárhoztatott megosztottság, amely választási lehetőséget nyújtott az erdélyi magyarságnak, de magában hordozta a nagy kudarc esélyét is, mozgósító erőként hatott, és nem remélt eredményt szült.

Tény, hogy a mostani voksolás mérföldkő volt a romániai magyar politizálás jelenkori történetében. Mától új fejezet kezdődik, amelynek el kell hoznia a kiegyezést. A demokrácia gyakorlásának próbája volt ez a választás, előnyei és hátrányai egyaránt megmutatkoztak. Sok mocskot hozott a felszínre, a kampány hevében rengeteg vád hangzott el, és a korábbi ígéretek ellenére mindkét oldal igyekezett lejáratni a másikat. Az RMDSZ hatalmi pozícióból, ennek minden előnyével — pénzzel, apparátussal, kormány által finanszírozott megvalósításokkal — kampányolt, Tőkés László ellenzékből, szerény eszközökkel, főként személyes jelenlétével próbálta meggyőzni választóit. Ezúttal mindkét stratégia sikeres volt, az eredmény bizonyítja: szükség van az RMDSZ-re, de többé nem elhanyagolható erő a Tőkés László köré csoportosuló ellenzék sem. Ma a végleges eredmények ismeretében újra kell rendeznie sorait az RMDSZ-nek és az ellenzéknek egyaránt. Aztán ismét tárgyalóasztalhoz kell ülniük, és immár a valós támogatottság ismeretében tető alá kell hozniuk az erdélyi magyar—magyar koalíciót. Erre kötelezi őket a romániai magyar választók kinyilvánított akarata.