Sepsiszentgyörgy, 2017. november 18., szombat 02:43
Köszöntjük Jenõ nevű olvasóinkat!

Szacsván csőstül jár a baj

2007. november 27., kedd, Riport
Nemcsak itt, másutt is, amikor csőstül jár, nehezebben lehet küzdeni ellene. Pusztít a vad, munkahely elvétve, akárcsak a kemény lej, pörbe hívták az erdő-közbirtokosságot, az V—VIII. osztályos tanulóknak késve érkezett meg a sulibusz. Ennyi is elég volna nehézségből, de ez csak az égetőbb fele. Utunkon azt is kerestük, hogy van-e valami örömre okot adó hír a helybeliek panaszáradatában.
Statisztika
Az utolsó népszámlálás alkalmával, 2002-ben 132 lelket írtak össze a faluban. 1869 óta a felére csökkent a lakosság. A beszolgáló lelkész 109 kálvinista hívet tart számon. Tíz óvodást és hét kisiskolást oktat két pedagógus a kultúrotthon két mellékszobájában, mert az egykori iskola használhatatlan. Újat kellene építeni, de vajon lesz-e, akinek? A tíz óvodásnak alig van játéka, csak az, amit az óvónő készít. S mert lapunkat ezrek olvassák a világhálón, azt is el kell mondanunk, hogy Szacsva Háromszé­ken a Bodzafordulói-hegység északra néző völgyében, beerdősödött meredek hegyek, lejtők közt búvik meg. Tény, hogy itt már csak a táj szép, s a csend ,,erősebb", mint máshol, a helyben maradottak élete, azoké, akik nem vándoroltak el, felette nehéz. Hét kilométerre Réty, a községközpont, ahol a falucska mindennapjait igazgatják, s nehéz kimondani, hogy a közeljövőben sem az erdő, sem pedig a szántóföld nem lesz eltartó és megtartó erő az ott élő maroknyi nép számára. A tévé, ahol van, behozza oda is a nagyvilág zavargásait, s Márk Valentina naponta tizenhat kapun dobja be lapunkat. „Szacsván nagyon nehéz az élet" — mondták. Nem borúlátás ez, erre is kerestük a feleletet.
Megkésett mikróbusz
Réty késve kapott iskolabuszt, szeptember 18-tól egy szülő szállította saját személygépkocsijával a tanulókat a központi iskolába.
Az alacsony gyereklétszám miatt már tavaly veszélyben volt az egerpataki iskola felső tagozata, meg akarták szüntetni. A szülők, a tanácstagok tiltakoztak, s a rétyi önkormányzat támogatásával egy évre megmentették a tagozatot. Ez év szeptemberében miniszteri parancsra megszüntették az egerpataki V—VIII. osztályt, ahová az Egerpataktól négy km-re lévő Szacsva felsős tanulói is jártak. Több mint tíz szacsvai és egerpataki gyermeknek a rétyi központi iskolában kellett folytatnia tanulmányait. Igen ám, de a felső tanügyi vezetés által ígért iskolabusz sem szeptemberre, sem pedig októberre nem érkezett meg, s így a szacsvai Szilvási Gáspár édesapja vállalta, hogy személygépkocsijával beszállítja Rétyre az iskolásokat.
— Szeptember 18-tól máig (november 22-ig) szállítottam is a gyerekeket, s az elhasznált üzemanyag árának egy hányadát a rétyi igazgató, Kelemen Antal visszatérítette, mert a szülők megígérték, a többit tőlük fogom megkapni. Végre november 22–én megkapta az iskola a tizenhat személyes Fiat Ducato mikrobuszt, s mert erre képesítésem van, engem ültettek rá sofőrnek. Szállítom a szacsvai, egerpataki és bitai tanulókat, s külön a komollóiakat — nyilatkozta Szilvási József —, s mert én szacsvai vagyok, otthon alszom, és egy utat meg is tudnak spórolni. Veszélyes és tarthatatlan volt a helyzet, mert felkelt a Nemere szél, kilométereket nem gyalogolhat a gyermek, no meg a tanulásban is kissé lemaradtak, most pótolni kell.
— Öröm volt mindenki számára, amikor ünnepélyes keretek közt átadták a mikrót. A jármű működtetésére van anyagi fedezet — igazolta Dálnoki Lajos polgármester.
Új iskola s befejezett bekötőút kéne
De mi az, amire még pénz kellene? ,,Máshol folyik, Szacsvára legalább cseppennie kellene!"
A falu közérdekű bajai: egy új iskola megépítése, a Szacsva felé tartó bekötőút korszerűsítésének befejezése, egy gyülekezeti ház építése.
— Az új iskolából lesz valami — biztatott Kelemen Antal igazgató és a polgármester is. — Háromszázmillió régi lejt kaptunk egy új iskola tervezésére. A topográfiai felméréseket elvégezték, következik a geotechnikai jelentés. Azok alapján készül el majd a megvalósíthatósági tanulmány és a tervezet. Reméljük, kapunk majd pénzt az építésre is. Épület lesz, de a falu fennmaradását a gyermekszaporulat határozza majd meg.
— Mi a helyzet a bekötőúttal? Mind a két irányból megkezdték, Egerpatak felől is, Szacsva felől is, de a szakasz közepe úgy maradt, hepehupás, kátyús, nehezen járható.
— Nemcsak pénz kérdése — felelte Dálnoki Lajos. — Ez a 25-ös községi út csak négy kilométer hosszúnak szerepel a hivatalos nyilvántartásban. A valóságban azonban 5,1 kilométer. Mi négy kilométert már leaszfaltoztattunk, de a fennmaradt távolságra nem pályázhatunk addig, amíg a valódi hosszra nem bólint rá Bukarest! Ez a központosítás.
Szacsva lakossága maga az egyház, az egyház maga a polgári település, mert a falu összlakosságának 85 százaléka református. Szacsva lelkészei, kik eléggé sűrűn váltogatták egymást, igyekeztek kijavíttatni az omladozó, régi paplakot, mert télvíz idején a műemlék templom nem alkalmas istentiszteletek tartására, nincs benne fűtési lehetőség — pontosított Kreculy Zoltán gondnok. Elmondta, hogy van 8,15 hektár egyházi erdeje a filiának. Ő még nem látta, mert nem jelölték ki az erdészek, de ,,ami a fő", a minimális jövedelemmel rendelkező kisközösség (az évi egyházfenntartási járulék 20 lej) esztendők óta fizeti az erdő őrzését az erdészetnek, de fát még nem vágtak ki belőle... 6,7 hektár földbirtoka volt az egyháznak, kiadták árendába.
— A papi lakás épületét aligha lehet menteni, két szobájának padlózata beszakadt. A kis létszámú, jövedelem szempontjából szegény gyülekezet nem képes megújítani — tisztázta a helyzetet t. Bod Péter beszolgáló egerpataki lelkipásztor. — Ahhoz, hogy lépjünk, pénzre van szükség. A rétyi önkormányzat harminc-, a megyei tanács — mert pályáztunk — húszmillió régi lejjel segített. Pénz hiányában templomunk külső meszelése is várat magára. Lelkes és vallásához igencsak ragaszkodó a szacsvai nép. Alig egy éve szolgálok ebben a filiában, megkezdtem a lelki építést, úgy érzem, itt nagy szükség van erre.
A vadaknak dolgoznak
Ez derült ki az idős szacsvai gazdálkodókkal beszélgetve. Pilinkélt éppen a hó, izzadt, gőzölgő testű lovakkal szántották a házak közötti kertek kötött, fekete agyagos talaját. ,,Ha nem kap istállótrágyát — mondták —, semmi nem lesz benne! Ha megganézzuk is, annyi, kitúrják a vadak a pityókát, leeszik a szarvasok a répát! Unalommá vált itt a mezőgazdaság. Vadkamara az egész hely. Hiába panaszkodunk, hiába vesznek fel jegyzőkönyvet a vadkárokról, soha senki nem kapott még kárpótlást. Ha nem veszi könnyedén az ember, vagy megbolondul, vagy lemond mindenről. Ha van egy kevéske nyugdíja, akkor még jut élelemre, de akinek nincsen, a lemondás egyenlő az éhhalállal."
A rétyi diakóniai szolgálat két munkatársának kell meghallgatnia az öregek, a betegek panaszát. Erre a célra a gondnok, Kreculy Zoltán ajánlotta fel lakását. Ott találkoztunk Gál Zsiga bátyánkkal, aki keservében szólt még két szót a szacsvai ,,lehetőségekről". Elmondta, hogy a vadkárok miatt ott nem érdemes kapásnövényt ültetni, ő határozott: csak kalászost vet, ,,azt mégsem tudja annyira legazolni a vad". A falut övező erdőszélen, a fák alatt fekete volt a föld, mintha felszántották volna. ,,Igen, igen, jól látták: a vaddisznók túrták fel éhségükben!" — mondták a szacsvaiak.
Kálváriát jár a közbirtokosság
Isten tudja, milyen nehezen alakították meg annak idején a közbirtokosságot. Még nyolcvan kerek hektár erdőbirtokot sem tudnak magukénak, de csak azért, hogy ne maradjon az államnak az ősök által szerzett vagyon, megkezdték a kálváriát. Ennek tetejében az erdő is gyenge, zömében gyomfa (főleg nyír), és nagyon fiatal. Remény csak arra volt, hogy gyérítéssel valamennyit ki lehessen termelni, üsse a vele kapcsolatos kiadásokat. Már a kezdet nehéz volt, mert a méregdrága üzemtervet alig tudták kifizetni. Beállottak a zágoni Mikes magánerdészethez, ahol méltányosságra és megértésre találtak. Pénzügyi helyzetükön nemigen tudtak javítani, mert a tagság — mondván, hogy az erdő után semmi haszon, sem osztalék, sem tűzifa — alig vagy egyáltalán nem volt hajlandó bepótolni a költségekbe, mi több, a birtokossági közgyűléseken is kevesen jelentek meg. Elnökük Márk Csaba, aki jelenleg Réty község alpolgármestere, mozgó ember lévén intézni tudta-tudja a birtokosság ügyeit. Erőfeszítéseket tettek, hogy a gyenge minőség ellenére valamennyi jövedelmet tudjanak behajtani, mert az erdészetnél az időközben 60 millió régi lejre duzzadt adósságot törleszteni kellett. Így 236 köbméter lábon álló fát eladtak a zágoni Vajda Prod Kft.-nek, köbméterét 35 lejért. A cég nem tett eleget egészében a szerződésben előírt kötelezettségeinek: nem vágta ki a teljes leszerződött mennyiséget, s a fa árából, a 8200 lejből csupán 3000 lejt törlesztett.
— Milyen megoldást találtak? — kérdeztük Márk Csabát.
— A közgyűlés határozata alapján az említett cég által kitermelt, de még helyben lévő, több mint száz méter tűzifát felleltároztuk, és az erdész eladta. A befolyt pénzből törlesztette adósságunkat. Ezt követően a szerződést a zágoni kft.-vel felbontottuk, de elveszítettük a fel nem számolt késedelmi kamatot és 57 köbméter fővágási kvótát a ki nem termelt fa után. A Vajda-Prod Kft. bűnvádi eljárást indíttatott ellenem, és nem a közbirtokosság ellen, mert úgymond ,,illegálisan értékesítem az általa kitermelt fát". Önkéntesen vállaltam, honorárium nélkül az elnökséget, papírjaim bizonyítanak, lelkiismeretem tiszta — mondta Márk, s kilátásba helyezte, hogy lemond tisztségéről.
A birtokossági erdőt — mert a fából előreláthatólag lényeges haszonra nem számíthatnak — bérbe adták vadaskert kialakítása céljából a sepsiszentgyörgyi vadásztató Hunting cégnek. Ez előnyösnek mutatkozott, mert a társaság nem ellenzi az üzemtervben előírt esetleges kitermelést.
Hozzászólások
2007-11-27: Magazin - x:

Felsőfokon képzett ipari kémek

A megvetett és üldözött ipari kémkedés bizonyos formái napjainkra elfogadottá váltak, célravezető és etikusnak mondott módszereit pedig néhány országban már hivatalosan oktatják. Elnevezése is sokkal szelídebbé vált.
2007-11-27: Gazdakör - Incze Péter:

Aszályos legeltetés (Húsmarhatartás)

Húsmarhák a legelőn — csak hosszas aszály esetén szabad leválasztani a borjakat
Az aszály gyakorlatilag Erdély egész területén, különösen júliusban, augusztusban előforduló környezethatás. Vannak olyan területeink viszont, ahol szinte ismeretlen fogalom volt hosszú időn keresztül.