Miért csalódott az államfő

A többségi választási rendszer bevezetéséről szóló, általa meghirdetett népszavazás ugyanis érdektelenségbe fulladt: a lakosságnak alig egynegyede járult az urnák elé. Az EP-választások és a referendum eredményeit kommentálva az államfő a tőle megszokott rövid, határozott és támadó diskurzus helyett hosszú, csapongó, helyenként zavaros beszédet mondott. Amelyből nem hiányzott a gratuláció, a kormány ellen intézett támadás, a referendumtörvény bírálata, de amelyben Băsescu egyúttal beismerte: a népszavazás számára is tartogat tanulságokat.

Kérdés azonban, hogy milyen tanulságokat von le az államfő. Mert amennyire egyoldalúnak tűnik az az általa levont következtetés, hogy a politika iránt érdeklődők többsége támogatja a névre szóló szavazás elvét, ugyanannyira téves következtetésnek bizonyulhat az államfő politikai ellenfelei által hangoztatott érvelés, miszerint a távolmaradás azt tükrözi, a választók a kormány által elfogadott vegyes rendszert támogatják. A legvalószínűbb ugyanis, hogy a választók többsége nincs tisztában a két rendszer közötti különbséggel, az igennel szavazók nagyobb része pedig nem is tudta pontosan, mire voksol, mindössze az államfő iránti rokonszenve miatt járult az urnák elé. Jóval kisebb arányban, mint májusban.

És talán nem csak azért, mert sokkal árnyaltabb kérdésről volt szó. Hanem mert egyúttal jelezték: nem lehet a választók bizalmával visszaélni. Nem lehet őket az urnákhoz rángatni akkor, amikor épp ehhez támad kedve valakinek, még ha az államfő teszi is ezt. Băsescu számára talán ez jelentené a legfontosabb tanulságot. A referendum eredménye ugyanakkor rokonítható a szélsőséges Nagyrománia Párt és az Új Nemzedék Pártjának kudarcával. Mindkettő azt jelzi: a választók nem szeretik, és szankcionálják, ha a politikusok ostobának tartják őket.