Nemezelés művészi szinten

Az ázsiai juhtartó néptől eredő, de feltételezések szerint a honfoglaló magyarok által is használt nemez első erdélyi említése a XVI. századból származik egy kalap- és süvegkészítő műhely tájékoztatójában — mondta nemeztörténeti ismertetőjében Szőcsné Gazda Enikő néprajzos muzeológus a kiállítás megnyitóján. Kiemelte, az 1990 után felújított mesterséget iparművészeti szintre emelték a kézművesség iránt elkötelezettek, e műhelyek legszebb darabjait láthatjuk december 10-ig a Míves Házban.

Az alkotók leggyakrabban a keleti motívumkincsből választanak díszítőelemet, de megjelenik az életfa, a szarvas, különféle madarak és modern rajzolatok, melyeket igen pontos vonalvezetéssel és gyönyörű színváltozatokban hengerelnek bele az alapba, de előfordul a varrásos technika is, nemez kerül nemezre. A Guzsalyas Játszóház köré szerveződő sepsiszentgyörgyi nemezkészítők, a csíkszeredai műhely kézművesei, valamint kézdivásárhelyi, székelydályai, csíkdánfalvi, kolozsvári, dálnoki nemezelők közös tárlata a hagyományok és a modern művészetek kedvelői számára egyaránt kiemelkedő esztétikai élményt nyújt, rendkívüli forma- és színgazdagságával képzőművészeti igényességgel mutatja be a gyapjúművészetet.