Vereség vagy nyereség? (Vita)

Ennek a kudarcelméletnek az a nézőpont az alapja, amely a választási kedv csökkenését bemutató tendenciával bizonyítja, hogy 1990-ben közel egymillió magyar szavazott az RMDSZ-re, ez a szám négyévenként folyamatosan zsugorodott, és most lecsökkent 280 000-re. Ebből a számsorból kikövetkeztethető, hogy még egy számunkra kedvező választási törvény esetében is kétséges, hogy a hazai magyarság, amennyiben tömbökre szakad, képtelen lesz a parlamenti küszöb eléréséhez szükséges öt százalékot elérni, mert előre borítékolható, hogy a román részvétel a parlamenti választásokon magasabb lesz, mint a mostani. Ez az érvelés kimondottan RMDSZ-logikára, a szövetség önkörén belül kialakult állapotokra alapoz.

Amennyiben kizárólag a mostani európai parlamenti képviselő-választásra figyelünk, s a magyarság egészének részvételét elemezzük, az előbbi érvelés sántít, a kudarc rémképének előrevetítésére jó, leszerelő, és ezért ártalmas. Természetesen, figyelembe kell venni a következő választási stratégiák kidolgozásánál a valós tényeket és a tendenciává erősödött folyamatokat, fel kell készíteni az állampolgárokat a kudarc kivédésére, s erre éppen a mostani választás legfontosabb hozadéka alkalmas: megtörtént az, amire szinte senki sem számított: mindkét ,,csapat" bejutott, és maximális számú küldöttel képviselteti magát az EP-ben. Tőkés László egymagában 180 000 szavazatot gyűjtött össze, még a hegyen túli román megyékből is mintegy húszezren szavaztak rá... Teljességgel hamis az az okoskodás, amely szerint, ha egyetlen zászló alá sorakozik a magyarság, akár négy-öt képviselőt is delegálhattunk volna. Ebben az esetben és helyzetben a szavazók számát nem összeadni, inkább a kivonás műveletét kell elvégezni. Ha nem indul Tőkés László, borítékolható lett volna a kudarc.

A legnagyobb eredmény végeredményben a lakosság önbecsülésének visszaszerzése, amely részben kapcsolatot teremthet az 1990-es nekibuzdulás és a mostani szereplés között.

Ami viszont a jelenlegi állapotban aggasztó, az az oktalan és esztelen negatív kampány tovább folytatása és az RMDSZ székelyföldi kudarcát az alacsonyabb szintekre hárító bűnbakkeresés. December 5. táján nem lehet kikerülni az arra való hivatkozást, hogy a hazai bajokat tetézve az RMDSZ azokkal a magyarországi politikai erőkkel szövetkezett, amelyek szétverték a magyar—magyar kapcsolatokat, megszüntették az állami szervezeti és intézményrendszert, a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a Magyar Állandó Értekezletet, az Illyés Közalapítványt, az Apáczai, az Új Kézfogás és Segítő Jobb közalapítványok és minisztériumi főosztályok mindenikét.