Bizonytalan jövő (Jegyzet)

Csak hát váratlanul október-november folyamán rátört az országra az infláció, szinte 7 százalékra nőtt (egészen pontosan 6,84 százalék volt). Közben nemcsak az energiaárak kúsznak lassan, de biztosan felfelé, hanem az élelmiszerek is folyamatosan drágulnak, s hogy a folyamat végkimenetele egyelőre megjósolhatatlan legyen, az elmúlt két hétben azt tapasztaltuk, hogy brutálisan drágul az euró, hígul a lej, miközben a kőolaj ára is az ég felé tör. Vannak gazdasági szakértők, akik úgy vélik, jövő nyáron akár 150 dollárt ér majd hordója. S bár hivatalosan nem ismerik el, nem túl jók Románia makrogazdasági mutatói, a fejlődés egyenetlen, nem a komoly termelőágazatok húzzák a gazdaságot, hanem a kereskedelem és az építészet, nem nőtt kellő mértékben a munkatermelékenység sem, miközben a megengedhető szintet jóval túllépte a fogyasztás. Ez meg tovább növeli az amúgy is igen magas kereskedelmi mérleghiányt. Bár a nyár folyamán még önfeledten ünnepelte az ország az erős lejt, november elejétől az euróhoz viszonyított értéke 17 százalékkal csökkent, s a folyamat kisebb-nagyobb ingadozásokkal máig tart. Viszonylagos stabilitást az hozott, hogy a vendégmunkások idén is öntötték haza a valutát, tizenegy hónap alatt 6,8 milliárd dollárt juttattak bankokon keresztül szeretteiknek. Ez növelte meg a kormány mozgásterét, s könnyített valamennyit a túlköltekező vezetés helyzetén.

Ezek után természetesnek tekinthető, hogy mind a hazai, mind a külföldi gazdasági elemzők kedvezőtlenül ítélik meg a román gazdaság kilátásait. A túlfűtött, azaz egészségtelen és aránytalan növekedés és az infláció felpörgésének veszélyét vetítik elő, annak ellenére, hogy Romániában lassult a gazdasági növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a bérek-fizetések több mint 20 százalékkal emelkedtek, miközben a termelékenység csak 10—11 százalékkal nőtt. Ráadásul a szocdem ellenzék — a kibicnek semmi sem drága alapon — szinte sportot űz abból, hogy rákényszerítse a kormányra összes szociális álmait, a nyugdíjemelés után a magasabb minimálbért, ennek következtében megemelt juttatásokat, ösztöndíjakat, segélyeket. Ami szép és jó lenne, ha fedezete is volna.