Az utóbbi két évtizedben a köztéri szoborállítás felélénkülését látjuk a Székelyföldön, melynek elsődleges oka a mementóállítás, kimagasló személyiségek példakép értékű alkotói szellemének megragadása a jelen és a jövő generációk számára.
Ez a felelősségteljes feladat már több mint negyven évvel ezelőtt lendületesen, a szakmai körültekintést igénybe véve elindult néhai Sylvester Lajos, a Háromszék főmunkatársa, akkori megyei művelődési osztályvezető kitartó, következetes szervezőmunkájának köszönhetően, amíg az akkori nacionalista retorikát hirdető bukaresti hatalom gátat nem vetett e kisebbségi létet erősítő folyamatnak. A másik típusú szoborállítási elv a gondolatiság, élethelyzetek, érzelmi rezdülések változatos formaegységbe, nonfiguratív alkotásokba való megragadása, továbbadása okán fejlődött térségünkben, melynek a különböző igényes alkotótáborok (mint az árkosi, kovásznai, sepsiszentgyörgyi stb.) adtak kibontakozási lehetőséget.
Ez a fajta művészeti és emlékállítási folyamat immár a világhálón is követhető a művészettörténeti és kultúrtörténeti rendszerező, szakmai igényességet előtérbe helyező, könnyen kezelhető, a többrétegű jellemzőket magában foglaló adattár formájában. A honlap indítása nem szakmai kezdeményezés eredménye, de az elmúlt években a szerkesztők egyre igényesebb munkájának köszönhetően a köztéri szoborhonlap adattára a művészeti és közéleti szakma figyelmét is megragadta, és ma már elismeréssel szólnak az egyre bővülő adatbázisról. Egy budapesti fiatalember, Pál Tamás 2006. június elején, ahogy ő mondja, „szobor-blogot” hozott létre azzal a bejegyzéssel, hogy „ezen az oldalon nem a szobrok által ábrázolt nagyságok előtt szeretnék tisztelegni, az mindenkinek a saját magánügye. Egyszerűen csak az adott valami szépsége, ami vonz – ezt szeretném megmutatni.” Az elv mára már kibővült, az egyszemélyes honlapból csakhamar közösségi műhely lett, további szoborbarátok, műpártolók csatlakozásával Magyarország különböző térségeit alaposan kezdték feltérképezni ebből a szempontból, majd az elcsatolt területek főként magyar vonatkozású műalkotásai is kezdtek felkerülni a honlapra. Így most már elmondható, hogy a Kárpát-medence köztéri szoborállományának átfogó tárházává vált a gyűjtemény.
E sorok írója 2010 augusztusában csatlakozott a honlapot gazdagító tagok közé, és ma már ennek erdélyi belső szerkesztője. Térségünkből eddig több száz szobor fotóit, szakmai adatait és leírását tettük közzé. A belső adattár a műleírás mellett olyan szempontokat vesz figyelembe, mint a szobor alkotója, készítési éve, pontos megjelölése térképen, az alkotás jellege, stilisztikai besorolása, anyaga, történelmi vagy vallási kötődése, esetleges műemléki státusa stb. A szobrok műlapjainak vagy fotótárának bővítői, feltöltői közé bárki bejelentkezhet, a beküldött műismertetéseket egy öttagú szerkesztői bizottság bírálja felül, és ezután kerülhet be az itt ismertetett adattárba. Fontos, értékmentő feladat ez, mely által szakmán belüliként vagy érdeklődő laikusként bárki megismerheti a köztereinken lévő minőségi alkotás igényével létrehozott figuratív vagy elvonatkoztatott formanyelvű műtárgyakat. A honlap a szoborlap.hu webcímen elérhető.