Történelmi konferencia Baróton

Bemutatták az elvégzett munkát tanulmányokban összefoglaló Erdővidéki Régészeti Közlemények harmadik füzetét is.

A Dobó-Valál Egyesület elnöke, Derzsi Sámuel nyitóbeszédében kiemelte: fennállásuk, azaz 2003 óta az idei esztendő nevezhető a legsikeresebbnek. Számos, eddig tényként kezelt tévhitet cáfoltak meg, kapcsolat nélkülinek vélt információkat kötöttek össze és világítottak hátterükre, valamint olyan tárgyi leleteket hoztak felszínre, melyek bármelyik múzeumnak díszére válnának. Rövid távú terveik között a Dongó-parti település feltárását és az eddigi ásatásokkal felszínre került értékek konzerválását említette.

Székely Zsolt a Bardoc és Bibarcfalva közötti Csutakos-tetőn és a Kerekhegyen, a Tortoma fölött azonosított bronzkori halomsíros temető kutatásáról szólt. Mint mondotta, tizennyolc halmot sikerült azonosítaniuk, feltárásuk közben pedig homokkőlapok, őskori őrlőkő, néhány szilexpenge és kaparó került elő. A bibarcfalvi közbirtokosság elnöke, Szabó Miklós útmutatásával a Dongó-patak partján levő kora neolitikumi település megtalálása a gazdag cserép- és kerámialelet okán jelentősnek mondható, ezért a munkát érdemes folytatni — jelentette ki.

Bordi Zsigmond Lóránt a középkori erődítményrendszer keleti tornyáról értekezvén a kérdéssel előtte foglalkozó történészek állításait erősítette vagy cáfolta meg. Véleménye szerint sokan írtak úgy az erdővidéki védelmi rendszerről, hogy még a közelében sem jártak, s az is bevett szokássá vált, hogy töredéknyi információból hamis következtetéseket vontak le. Egy másik értekezésében a XVIII. század utolsó harmadában elhagyott dobói kápolna építésének periódusairól és a környékbeli nemes családok sorsával összefonódó történelméről szólt.

Sztáncsuj Sándor József Valamit visz a víz... címmel a folyókban talált őskori baltákról tartott előadást.