Törökök háromszéki vendégségben

Tekirdag (Rodostó) polgármestere, Ahmet Aygün Malkara megyei jogú város Yörükköy falujában született 1967. április 22-én, ahol az általános iskola osztályait végezte. Később az Erzurum Atatürk Egyetemen közigazgatást és közgazdaságtant tanult. Katonai szolgálatának kitöltése után, 1992—1996 között egy rodostói helyi lapnak volt a főszerkesztője, de emellett a politikai életbe is bekapcsolódott, és kereskedelemmel is foglalkozott. Tagja lett az Igazság és Fejlesztés Pártjának (AKP), s a 2004. márciusi választásokon polgármesterré választották. Aygün nős, van két gyereke.

Ezek lexikonszócikkbe kívánkozó életrajzi adatok.

Ezen túlmenően a fiatal politikus hús-vér ember, és különös szerepe van annak a vonzalomnak a kiépítésében, amely a török és a székelymagyar nép testvéri kapcsolatait erősíti. Aygünnek ugyanis meggyőződése, hogy a magyar, különösen a székely és a török históriai néptestvéri rokonságban áll egymással. Török értelmiségiként rájött arra, hogy ezen a vonzalmon túl a modern Tö­rökország Európához csatlakozásában megfelelő népiközösség-ösvény a török—magyar barátság, amely a történelmi kihívások és kölcsönös szembenállások ellenére mára lényegében átminősült, s a históriai török—magyar ellentétek után napjainkban ahhoz a kapcsolati vonulathoz igazodik, amely lehetővé tette a Thököly-féle felkelés, majd a Rákóczi-szabadságharc üldözötteinek menedéket biztosító, a Kossuth-emigrációnak szállást és túlélési lehetőséget ajánló kapcsolatok kiépülését.

Aygün polgármester élére állt azoknak a kezdeményezéseknek, amelyeket a Magyarok Szé­kelyföldi Társasága, a csíkszeredai Julianus Alapítvány és a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, valamint a Zágoni Mikes Alapítvány és Művelődési Központ indított el.

Személyesen állt az élére olyan kezdeményezések kivitelezésének, mint a csernátoni faragású székely kapu felállítása a rodostói Magyar utca bejáratához. Ezt megelőzően török üzletemberek társaságában székelyföldi körútra indult. A székelyföldi faragott kapuk motívumkincsében felismerte a székely-türk azonosság jelképi jeleit, a napot, a holdat, a csillagokat, az életfát és a többieket. Végső soron Aygün polgármester és rodostói csapatának a döntésén múlott, hogy a székely kapu felállítása, magyar kormányzati rosszallás közepette, Rodostó egyik köztéri térplasztikai alkotásává minősült, amely a rodostói magyar találkák nulla kilométerkövévé vált.

Aygün csíkszeredai, csernátoni, kovásznai, csomakőrösi és zágoni látogatásai előzték meg azt is, hogy Ibrahim Müteferrikának — azaz Székely Ábrahám —, a török nyomdászat magyar származású megteremtőjének, rendkívül értékes ősnyomtatványok létrehozójának szobra Rodostó egyik legtágasabb, modern terén kapjon helyet. A kapu- és szoboravató ünnepségeken, amelyeket Aygün török állami ünneppé emelt, a több mint százfős székelyföldi küldöttséget katonai tiszteletadással fogadtatta. Ezentúl Aygün polgármester jóváhagyásával állítottunk kopjafát Avsarköy faluba, hogy megjelöljük azt az utat, amelyen a Nagyságos Fejedelem az ottani iszapfürdőhöz — savanyúvízhez — udvartartásával együtt járt.

A török—magyar kapcsolatok építésén túl Mehmet Aygünnek rendkívüli szerepe van Tekirdag város modernizálásában és gazdasági előrelépé­sében. 2006 óta Rodostóban működik a Namik Kemal Egyetem. Megkezdték és jövőre befejezik egy 580 lakrészből álló lakótelep, valamint a város gyűrűútjának építését. A város területén félszáznál több játszóteret, több tornatermet, parkot, sportpályát építtetett, felújíttatta a város ivóvízellátását, négysávosról hatsávosra szélesítették a Tekirdagot Isztambullal összekötő autópályát. Tekirdag Trákia legdinamikusabban fejlődő városává vált.

Mehmet Aygün, amint mondta, nem vendégként, hanem testvérként érkezett Csíkszeredába és Háromszékre az itt élő magyarokat üdvözölni, és megköszönni a kitüntetést.